Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-08-26 / 35. szám

Nagybánya, 1900. Augusztus 26. — 35. szám. XXVI. évfolyam. f NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP K,. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE \o|; MEGJELENTIK: INÉ IILT.TD EHST Előfizetési árak-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Nég^édáSJ^tor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihál/lt’&ayvny ádajába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Láng Lajos. A nagybányai választókerületnek kedves vendé-e érkezett, azaz hogy nem egészen helye­sen fejeztük ki magunkat, mert a képviselő az ő kerületében nem vendég, itt van igazán otthon s tulajdonképen mikor ide érkezik, akkor hazajön. Bár lakhatnának a törvényhozók mennél többet választóik között, hogy jobban megis­merhessék a vidék bajait, kivánságait s igy a diagnózist biztosan megállapítva, inkább meg­találnák a gyógyszereket a fájó sebekre. De a mai rendszer mellett, mikor egyes nagy fér­fiakat, a fizikai erőn túl igénybe vesz a kor, ez alig lehetséges. Láng L. nem régen volt körünkben. Ez évben már meglátogatott minket január első napjaiban s ha újra jön, ez annál nagyobb örömünkre szolgál, merL az ő politikai kij len- tései) nemcsak az országban, de a külföldön is visszahangot keltenek,s mert tudjuk, hogy mesz- szevágó nyilatkozatok tanúi leszünk az ő be­számoló beszédének meghallgatása alkalmával. Mindazonáltal tévedés volna azt gondolni, mit sok lap fennen hiresztel, hogy Láng L. a közelgő választásokra való tekintettel látogatja meg híveit. A dolog igen egyszerű. Képvise­lőnk, mióta bizalmunkat birja, minden cziklus után kötelességének tartotta megjelenni azok közölt, kik őt a legszebb politikai megtisztel­tetéssel, a mandátummal felruházták. Ezért nagyobb jelentőséget alig tulajdonít­hatunk e látogatásnak, mint az ezelőttieknek, sőt bizonyos tekintetben a mostani nagybányai kirándulás a bizalmasság és barátság jellegét inkább hordjamagán,amennyiben Láng névnapját itt töltötte, fiát is magával hozta, az ő jó ba­rátjának, a múlt évben elhalt Turman Olivérnek házához szállott, nehány napot itt fog időzni, tehát többet, mint a mennyi egy politikai nyi­latkozat megtételéhez szükséges. Utazásának program inja különben ez: Tegnap aug. 24-én reggel 9 órakor a képviselő S/.inér­váraljára érkezett, hol á politikai helyzetről beszédet mondott, látogatásokat tett s tiszte­letére délben közebéd volt a Koronában. 4 órakor kocsikon elindullak Váraljáról, Nagy László az alispán és azonkívül több nagybányai vá­lasztó kíséretében. 6 órakor Borpalakban fo­gadta Nagybánya város küldöttsége s 7 órakor a kocsisor városunkba érkezett. . Ma Felsőbányát látogatta meg a kegyel­mes ur s holnap vasárnap délelőtt 11 órakor a ligetben, esetleg a polgári körben tartja meg nálunk Nagybányán beszédét, mely után a ligetben közös ebéd lesz. Nagybánya város müveit közönsége bizony- nyára igyekezni fog tisztelettel és szeretettel fogadni képviselőjét s a beszámoló beszéd meg­hallgatása iránt különös érdeklődéssel lesz. Üdvözöljük az érkezőt mi is, szívélyes kö­szöntéssel s óhajtjuk, hogy itt időzése kedves, emlékezetes legyen! A kereszténység ünnepe. Mint lapunkban előre részletesen jeleztük, aug. 20-án, Szent István napján Nagybánya összes kér. egyházai együttesen ünnepelték a kereszténység behozatalának 900 éves jubileu­mát. Az ünneplés módja maga és a hangulat méltó volt Nagybánya réV jó hírnevéhez és mi mintegy megújulva, megerősödve fogtunk ismét a munkához az emlékezetes szép nap után. Vasárnap, aug. 19-én este V2 8 órakor megszólalt a toronyzene a kivilágított Szent István toronyban, négy szép régi egyházi dalt fújtak a bányászok ott fenn a 100 láb magasban s végül bánatosan, meghatóan zsongott végig a városon a »Hazádnakrendületlenül« mely mindig képes hazafias húrjainkat azonnal rezgésbe hozni. A nyolez órai szokásos harangozás után a városháza udvaráról megindull a bányász­zenekar teljes díszben, lampionokkal és fák­lyákkal, megszámlálhatatlan sokaságtól kisérve, vidám ind lókat és magyar dalokat zúgva, előbb a Vár utczán, majd az Uj-, Kossulh-utczán ki a Főtérre, onnan a Pénzverő-ház fele s a Felső­bányái utczán vissza a városházára. Az utczákon ezer és ezer ember hullámzott, a Főtéren alig lehetett járni, oly sürü volt a csoportosulás, de azért csendben, rendben, ün­nepélyesen ment végbe minden, rendőrségre szükség nem volt, dicséretére legyen mondva népünknek. A főbb utczák díszesen ki voltak világítva. Első helyen kell megemlékeznünk a Pénzverő-házat, hol az ormon hatalmas tüz- kereszt világított be a csillagos éjszakába, csupa villamos izzó lámpákból összeállítva, melyeknek nyugodt, rezgés-nélküli fénye, valóban impozáns volt. Szépen ragyogott az öreg torony is, sürü apró mécsesekkel díszítve. A Főtéren Hanzulovits Kristóf háza, Ember Elek gyógyszertára, a Harácsek utódai, Molnár Mihály üzlete, a Felsőbányái utczán Remenár mérnök lakása, csinnal, ti ansparentekkel és különös gonddal volt kivilágítva, ezenkívül számos helyen látható volt Ö felsége arczképe, egy-egy, ragyogó felirat, virágok özöne slb. A barbár szokás, mely a sötét ablakokat be szokta zúzni, ez úttal illően a kereszténység magasztos esz­méjéhez elmaradt, csupán 2 3 ablak eselt áldozatúl, némely meggondolatlan suhanezok túlkapásának, de ez az 1—2 sajnos eset is minden feltűnés nélkül történt meg, úgy, hogy sokan legfeljebb e lapból vesznek róla tudomást; a rendőrségtől azonban mégis elvárjuk, hogy szi­gorú vizsgálatot indít s megbünteti azokat szi­gorúan, kik nem átallják megszentségteleniteni a népnek örömét. Azt is dicsérettel kell kiemel­nünk, hogy izaelita polgártársaink szintén részt vettek számosán az ünneplésben. Kilencz órakor megkondultak a város összes harangjai s hirdették ez ős bányavárosban, hogy Jézus vallásának 900 éves fordulója beköszöntött. Hétfőn, a nagy király nap án, volt az ünnepség fő, egyházi része. 8 órakor a gör. kalh. templomban B;ltz István főesperes tartott szentmisét a kü­lönböző hivatalok jelenlétében. A kis templom nem volt képes a közönséget befogadói 9 órakor az ev. ref. nagytemplomban gyűlt A „NAGYBÁNYA ÉS YHME” tárczája, Samu, az ideges — Irta: Bihari Jenő. — Jónás, az apám sógorának a tejlestvére még ez­előtt egy héttel levelet irt, hogy ötödikén reggel hat órakor a vasútnál várjam, mert megérkezik. Nem egyedül fog jönni hanem Samuval, az unokaöcscsével, akit gyógykezeltetni hoz fel Pestre Samu, a Dreyfuss- pör lezajlása óta ugyanis kisebbfoku idegességben szenved. Reggel a füle zug, délben hangyamászást érez a térdeiben, esténként pedig óriási turulmadarakat lát, melynek szárnyai — amint ő magát kifejezi — a végtelenségben enyésznek el. A madarak egyébként az orrára szoktak ülni s ott kuvikolnak. Samut, mint az apám sógorának a tejtestvére írja, e fantazmagóriájai- ért kezdetben kinevették s ráfogták, hogy ő is a rossz viczczelők nyomdokaiba akar lépni. Az óriási turul madarak azonban oly gyakran ültek az utóbbi időben az orrára, hogy a família végre is jónak látta a fiút — minden komolyabb bajnak elejét veendő — rendsze­resen gyógykezeltetni, még pedig, amint Szálka, a a pozdorjai helyi érdekű kilorgus mondta: idegorvos által és Pesten. A mondott napon kimentem a vasúthoz, amelyen Jónás és az unokaöcscs tényleg megérkeztek. Samu, bár ezelőtt soh’sem látott, hevesen megölelt, jobb és bal orczámon megcsókolt, majd könnyezve jelentette ki, hogy életének ez a legboldogabb percze. Hogy miért épen ez, arról megtagadott mindennemű felvilágosítást Különben pedig módfelett barátságos volt hozzám. Élénken érdeklődött Budapest gyors fejlődése, a te- nyészmarha kiállítás, a kvóta és a piccoló árának fel­emelése és sok más iránt, s szinte belémelegedett, mikor a villamost magvarázgattam neki, amit se nem húznak, se nem tolnak s mégis megy. Viselkedése; teljesen normális volt s mi sem sejttette rajta, hogy reggel a füle zúg, délben hangyamászást érez a tér­dében, esténkét pedig turulmadarak szoktak az orrán, kuvikolni, melyeknek szárnyai a végtelenségben enyész nek el. A Bérkocsis-utczánál lehettünk épen, midőr Jónás búcsút vett tőlünk, mondván, hogy neki — min a pozdorjai rendőri felügyelet allatt álló magán ez1- pész-asztaltársaság elnökének — halaszthatatlan elin, tézni valói vannak a városban. Aztán kissé félre h;- vott, figyelmembe ajánlta Samut s megkért, ho;y amennyiben járatosabb vagyok Pesten, vinném én fel ől valami idegorvoshoz megvizsgáltatás czéljából. Még kettőt se ütött a Ferenczvárosi torony órája, nikor apám sógora tejtestvérének az unokaöcscsével bekopogtattam dr. Patzer Fridolin ideg-, megfigyelő- és elmeorvoshoz. A doktor várótermében már öten várták a rendelés megkezdését; egy alacsony de köp- czös úriember, egy herkulesi termetű hölgy, egy még herkulesibb termetű hölgy s végre egy idősebb és egy soványabb ur. Beléptünkkor az általános kíváncsiság felénk fordult. Kiváltképen az alacsony, de köpezös úriember érdeklődhetett irántunk, mert alig foglaltunk helyet, már is mellénk telepedett s barátságosan for­dult Samuhoz. — Önök is eljöttek ? — El. — Hja, ilyen az élet. Ma nekem, holnap neked! szőtte tovább beszéde fonalát. Samu e fonalat nyil­ván nem értette meg, mert a válaszszal adós maradt. — Harapni is szokott ? Kérdé rövid pauza után az uj ismerős. — Csak ha ingerük! válaszolt Samu és sajnál­kozva nézett végig rajtam. Nem tudtam mire magya­rázni a különös dialógust s félrehúztam a tejtestvér unokaöcscsét. ILeg'jo'b'b, legr-ü-ditőToTo és legrolcsoToTo ásványvizek a SzolyVai, PoleNai és LutIi Erzsébet GYÓGYVIZEK. ..................... Fe ltűnő gyógyhalással alkalmaztatnak: kösz vény-, vese-, hólyag-, gyomor-, torok-, tüdő és gégebajok esetén. KAPHATÓ BOTTYÁN GÉZÁNÁL NAGYfÁNYÁN. Kapható: füszer-üzletekben és az uradalmi ásványvíz-bériőségnél Szolyván. (Beregmegye).

Next

/
Thumbnails
Contents