Református főgimnázium, Nagykőrös, 1940

6

— Az érettségi vizsgálatot jelesen letévén (1875—76,)a budapesti tudomány- egyetem jogi karára iratkozik be s nagy odaadással lát neki a tanulásnak mint olyan ifjú, akinek magasabb célok lebegnek szeme előtt, nemcsak családi hagyományai, hanem tehetsége és ambíciója révén. A kor úgyis tele volt a kiegyezés utáni idők lázas izgalmával, hiszen csaknem az alkotmány megmentéséről volt szó, mikor az egymást váltogató Lónyay, Szlávy és Bittó- kormányok pártválságai és pénzügyi bajai közepette végre Tisza Kálmán megteremti a hatalmas szabadelvű pártot s mint miniszterelnök megindítja az újkori Magyarország gyökeres konszolidációját. Folytatja többek közt köz- igazgatásunk átszervezését, vasúti politikánk javítását, aminthogy Széli Kálmán pénzügyminiszterrel együtt az államháztartás egyensúlyának helyreállítása felé is ő teszi meg az első sikeres lépéseket. De most indulnak meg a komolyabb reformok büntetőtörvénykönyvünk megalkotására, egy sereg közgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedésügyi, nemzetiségi és vallásügyi kérdést nem is említvén. Szóval haladás és újítás minden téren, ami tömérdek uj állás szervezésével, új meg új erők bevonásával az ifjabb tehetségek érvényesülésének is tág teret nyitott.

A nyitóit szemmel járó fiatal jogász ezalatt Pesten nagy szorgalommal látogatja az előadásokat. Eleinte minden érdekli: a Pandektáktól a bányajogig, majd Wenzel és Kautz professzorainak hatása alatt főként a magánjogi és nemzetgazdaságtani stúdiumokba merül el s közben pár évre (1877—78) németországi egyetemek látogatására indul. Termékenyítőbb és gazdagabb miliőbe akkor igazán nem léphetett volna! Hiszen a „második birodalom“, az uj császárság ép most élte a germán egységnek és hatalomnak legmámorosabb napjait. S hovatovább nyilvánvalóvá lett, hogy ősi erényeivel: a fegyelemmel és kitartással, a közművelődéssel és áldozatkészséggel mihamar az európai államok élére emelkedik. S a nemzeti nagyság középpontja egy lángeszű államférfi : Bismarck s egy bölcs uralkodó, akinek minden perce szintén a népéé és hazájáé volt, világszerte ismert mondásával: „Ich habe keine Zeit, müde zu sein“. S mily fölemelő hatással lehetett alattvalóira, amint a régi császári palota földszinti sarokszobájában (historisches Eckfenster) ott látták dolgozni napról-napra s így ösztönösen érezték, hogy amíg fölöttük áll hatalomban, ugyanakkor előttük is jár a kötelesség teljesítésében . .. Természetes, hogy az ifjú magyardiák is mohón szíttá magába ennek az uj világnak egész tartalmát és erkölcsi igézetét, aki miután egy sereg nagy német várost meglátogatott, végre Heidelbergában köt ki, ahol az egyetemen politikai, történelmi és közgazdaságtani kollégiumokat hallgat. Különösen a svájci eredetű Bluntschli J. Gáspárnak előadásai vannak rá maradandó hatással. A jeles tudós, mint a konzervativizmussal árnyalt liberálizmus hive, szintén jelentékeny szerepet játszott a korabeli német életben s általános államtani és magánjogi munkái révén már akkor európai hírnévre emelkedett. Amellett