Református főgimnázium, Nagykőrös, 1940

7

világos és lelkes fejtegetései, valamint egyéni szeretetreméltósága kedvencévé tették a hallgatóságnak. Jalsoviczky Sándor maga is mindig nagy tisztelettel emlegette nevét, hogy mennyit köszönhetett néki bizonyos elvek és szempontok alkalmazása körül, hogy hányszor volt módja eszmét cserélni véle a hazai és külföldi viszonyokról, mert Bluntschlit már szakmájánál fogva is igen érdekelte a hatvanhetes kiegyezés, illetve az egész Monarchia uj jogi berendezésének problémája, népünk jövője, valamint az előtte ülő magyar ifjúság lelkisége. Annyi bizonyos, hogy ha Jalsoviczky pihenést nem ismerő munkaösztönének, a kis és nagy dolgok közt nem válogató lelkiismeretességének forrásait keressük, abban a németországi tanulóéveinek is jelentékeny részt kell tulajdonítanunk.

így lépett be, miután az egyetemet elvégezte, s katonai szolgálatának is eleget tett, 1882 őszén, Fabinyi Theofil atyai barátja támogatásával a Belügyminisztériumba azzal a komoly elhatározással, hogy mint az ifjú Tisza István, aki szintén ott lép állami szolgálatba, „a közszolgálatot nem puszta elhelyezkedésnek, még kevésbbé primitív kenyérkeresetnek tekintse, hanem egy életre szóló elkötelezettségnek maga és hazája iránt“... Érthető, hogy ilyen élet- felfogással aránylag gyorsan és fokozatosan halad előre. 1901-ben már soron kívül osztálytanácsos. 1909-ben miniszteri tanácsos, míg 35 évi szakadatlan szolgálat után 1917-ben, tehát még a világháború alatt, a Lipót-rend lovagkeresztjével és államtitkári címmel feldíszítve — vonult nyugalomba.

Mint a szétágazó és bonyolult közigazgatásnak, valamint a közélet sok más területének alapos ismerője, nagy buzgalommal tanulmányozza a rendőri büntető eljárás hivatalos jogviszonyait. S később, minta „Kihágási osztály“ vezetője, majd az „Országos kihágá-i tanács“ elnöke, ő végzi a rendőri és bűnvádi perrendtartás közigazgatási és jogi vonatkozásainak kodifikáló munkálatait. Hatalmas, szinte korszakos értékű jogforrás ez a könyv, a Boldogult életének valódi főműve és mint egyik legeredetibb joggyüjteményünk, jóformán napjainkban is érvényben van. Pedig átzúgott felette a világháború s nem temette romjai alá, sőt megérve az utána jövő hanyatlásnak és emelkedésnek évtizedeit, bennük a honvédelemről szóló törvény (1939. II. te.) létesítését: ma is olyan alapvető érték, mint volt egy emberöltővel azelőtt . .. Ám Jalsoviczky nevéhez fűződik azonkívül az új rendőri büntető eljárás kiegészítését képező terjedelmes ügyviteli szabályzat megalkotása is, benne szintén tömérdek elméleti és gyakorlati tudás, „ami már jóval több az avatottságnál, — Írja egyik derék méltatója, — hanem valóságos művészetnek mondható.“ Később idegen nyelvekre is lefordították s bírálói szerint irányelvei már is éreztetik hatásukat a szomszéd államok rokon munkálatain. A mi szemünkben azonban van még egy különös becse, és ez az, hogy írójuk a maga korszerű eszméit mindig magasabb perspektívából és mindig a jövőt tekintve szövegeti s bár vallja, hogy a nyugati eredményeket is értékelnünk kell, de elsősorban mégis