Református főgimnázium, Nagykőrös, 1938
t jellemében harmonikus, református emberideált nevelgetni és építeni, naponként való csendes munkával, ezt tekintette iskolánk ezévi feladatának is. Igyekezett elkerülni az egyoldalúságot, de történelmi hagyományaihoz hiven, a református lelkiségben látta és láttatta azt az erőforrást, melyből tanulók és tanárok meríthetnek s mely a más jellegű iskoláktól, azok leértékelése nélkül is, határozott elkülönülést jelent, abban a nemes versengésben, hogy minél többet használjunk református voltunkban is magyar mivoltunknak, magyar nemzetünknek. Úgy érezzük, hogy ez nemcsak az igazgatónak, nem is csak egyik-másik tanárnak volt a törekvése, hanem ebben az elmúlt iskolai évben, még teljesebben egyben forrott az egész tanári testület abban a törekvésben, hogy iskolánk necsak a nevében legyen hitvallásos jellegű, de munkájában is vallja meg hitét és érvényesítse meggyőződését. Minden tanárunk készségesen olvasta, napi munkánk kezdetén, az órája keretében olvasandó bibliai részt, egyre javuló létszámban s növekvő felelősséggel vett részt a ifjúsági és templomi istentiszteleteken, részesült a csendes napi és ünnepi úrvacsorákban és támogatta iskolánknak azt a belmissziói munkáját, mely főleg a Soli Deo Glória kollégiumok életének az elmélyítésében keres - . maga megerősítését is. Sáfársági adikozás címén 70 pengőt küldőit iskolánk a konventi diákmissziónak, 20 pengőt a RÍM. mozgalomnak, 10 P.-vel támogatta ugyanennek a mozgalomnak a jelvényakcióját, a belmissziói lélek erősítése érdekében is, tovább fejlesztette .világnézeti könyvtárát“, a felvidéki kirándulásra két tanulónak 20 P. segélyt juttatott a belmissziói alapból s mintegy 270 pengőt tartalékolt a közetkezö évek ref. lelkiségü munkájának a hordozására. Úri szentvacsorával háromszor élt ifjúságunk Csendes napjainkat márc. 10 és 11-én tartottuk: „A ref. keresztyén felelősség“ (egyéni, családi, egyházi és nemzeti életünkben) volt csendes napjainknak központi tárgya. „A csendes napok haszna és jelentősége“ címen előadást tartottak: Bánóczy Endre igazgató és K. Kiss László VIII. oszt. tanuló. A csendes napok szolgálatait a kerület vallástanárai és a lelkésztanító tanfolyam hallgatói végezték. A vallástanár „Mit akarunk a csendes napokkal?“- és „Első csendes napunk mérlege“ címen szólt az ifjúsághoz, úri szentvacsorát osztott Seri András tk. vallástanár és Boldizsár Endre s. lelkész. A „Mi Utunk“ c. diáklapot minden növendékünk, a „Magyar Ut“ c. lapot pedig a Vili. osztályos növendékek váltakozva olvasták. Konfirmáltak a következő növendékek: Arnóti Tibor, Aszalós Zsuzsánna, Asztalos Károly, Bartha András, Bene Béla, Csele Sándor, Czeglédy Levente, Czira Antal, Czintos Kelemen, Czirják István, Dónáth Sándor, Darázsi János, Dudás András, Faragó Katalin, Fülöp Dániel, Gajdos Zoltán, Győrffy Imre, Harkai Katalin, Harsányi András, Kenéz Magdolna, Kormos Gyula, Körtvé- lyesi László, Horváth (Lengyel) Ilona, Mester János, Molnár Dénes, Molnár 28
