Református főgimnázium, Nagykőrös, 1938

V Ennek az ünnepségnek a keretében adta át a távozó VIII. oszt. az inté­zet zászlóját megőrzésre a VII. o.-nak. A ballagást, mint az előző években, most is mozgó filmen örökítettük meg. Május 21-én, a Hősök Napján istentisztelet után az ifjúság az iskola hősi emléktáblája előtt ünnepélyt rendezett, melyen Horváth Zoltán kartársunk mondott rövid beszédet és Kovács András VI. o. t. helyezett virágot a hősök emléktáblájára. Május 23-án volt a S. D. G. Koll. új tagjainak ünnepélyes felavatása. Junius 3-án volt a torna-vizsga ünnepélyes keretek között, a sport-téren, az összes nagykőrösi középiskolák résztvételével. Junius 5-én trianoni emlékezés, osztályonként. Junius 6 án a Pálfája erdőben volt a szokásos diákmajális, ill. juniális és ezzel kapcsolatban a „Madarak és fák napja“, amit a cserkészek közre­működésével tartottunk meg; elhangzott két szavalat és két rövid felolvasás (tartották: Csepke Gyula és Ármay Lajos VI. o. tanulók) a madarak és fák hasznáról és védelméről. Junius 18-án évzáró istentisztelet és ünnepély. h) Valláserkölcsi nevelés. Az egységes nevelésnek három különböző célját: az egészséges testet, az önálló szellemet és a nemes, tiszta jellemet, még értelmesnek látszó emberek is gyakran tekintik a középiskolában is, három külön feladatkörnek. A test dolgai, eszerint a felfogás szerint, a „torna­tanár* feladatkörébe tartoznak. (Mennyivel kifejezőbb és okosabb a testneve­lés tanáráról beszélni a torna tanár helyett.) A szellemi nevelés a reál és hu­mán tárgyak tanárainak a feladata. A valláserkölcsi nevelés pedig a vallás­tanár dolga és kötelessége. Különösen ami az első részét, a vallást, illeti. A református iskoláknak állandó nevelői törekvése a pedagógiának ilyen okta­lan parcellázása elleni küzdelem. A modern pedagógia is helytelenítené, sőt határozottan tiltja is, a feladatoknak ezt az elkülönítését, bár nyilvánvaló jelét látjuk annak, hogy ha nem is hazánkban, de a világ más részein, hol az egyik, hol a másik területet" részesíti előnyben, a többi területek rovására. Vannak országok, ahol a testi, vannak ahol a szellemi kultúrának a tultengé- se jellemzi‘a nevelést, a jellemnevelés rovására. Ez a gyakorlat értékesebbnek tartja a kemény öklü kisportolt testű athlétát a szakembernél, vagy a szak­embert a bokszbajnoknál, vagy mind a kettőt annál a szürke embernek lát­szó egyéniségnél, aki a maga hivatását hűséggel és teljes odaadással, napon ként tölti be, úgy, hogy sem föl nem tűnik, sem esetleg ki nem válik, de a helyén van és rá mindig lehet számítani, mert helytállásának alapja nem az erős testben, nem is kiművelt fejében,hanem egész testi, szellemi és erkölcsi mivoltában, a személyiségében van. Amilyen idegen tőle az egyoldalúság, olyan megvetett előtte a filiszterség. Ezt a testében, szellemében és lelkiségében, 27

Next

/
Thumbnails
Contents