Református főgimnázium, Nagykőrös, 1931
4 isteni kegyelemnek szüksége volt mind a háromra. És pedig Luther a méiy érzelem, Zwingli a tiszta értelem, Kálvin a vasakarat megtestesülése. Zwingli Ulrik* egy bírói tisztet viselt földmíves fia; pap és tanító, Bázelben nevelkedett tudós, aki telve honvággyal a helvét hegyek és egyszerű emberek után, lelkipásztora és tábori papja a glárusiaknak, reformátora nemcsak a zürichiek hitének, de ‘erkölcsének is, aki csaknem Lutherral egyidőben kezdte meg egyházjavító, egyháztisztító munkáját. Üdvös szándékát készséggel támogatta a polgárság nagy része, melynek élén a szabadelvű polgármester állott. Az egyházi és polgári hatóság egyetértésének köszönhető, hogy mikor Sámson Bernát a bűnbocsátó cédulák árulásával Zürich felé közeledett, a tanács bezárta előtte a város kapuját s rendeletben meghagyta, hogy minden pap az uj szövetségről tartson beszédeket, egyedül a szent írásból vett erősségekkel támogassák tanításaikat, az emberi toldalékokat pedig hagyják el. Zwingli nagy népszerűsége felriasztotta tétlenségükből az ó-rendszer híveit. Mind hiába! A búcsújáró helyeket, a böjt üdvezítö érdemét megszüntették, a képeket a templomokból kiliordták s az Úrvacsorát fehér terített asztalon kenyér és bor jegyében német-nemzeti nyelven fa-kupában osztották ki. E mellett Zwingli nagy tudományos munkálkodást fejtett ki. Nyilvános vitatkozást tartott s erre az alkalomra 62 pontban foglalta össze tantételeit, melyek a sweizi reformáció alapjául tekinthetők. Tanulmányt irt „Az igaz és hamis vallásról“, míg 1529 okt. 1-én a marburgi kolloqiumon a legjelesebb hittudósok s 900 föember jelenlétében a sweizi reformáció igazait Lutherrel szemben, különösen az úrvacsorai-tan kérdésében védte meg. Mély elméjű, klasszikái műveltségű tudós, de mint gyakorló lelkész, a nép körében él; ismerte és átérezte honfitársai vallási, erkölcsi, politikai bajait, szükségeit, ezért pásztori és hazafias lelke egyképpen igyekezett orvosolni népének sorsát. Amily mértékben vallási reformátor, épp oly mértékben a közéletnek oszlopembere, a nemzet sorsának utolsó csepp véréig osztályosa és hordozója. Mikor az ó-rendszer hívei a ref. kantonokat kizárták a szövetségből, mikor a sweizi szabadság halálos ellenségével, az osztrák Ferdinánddal léptek szövetségre: nagy titokban fölfegyverkeztek s 8000 bosszús harcossal betörtek a zürichi határba. A csata Kappelnél vivatott 1531. okt. 11-én, hol számos előkelő zürichivel együtt, maga Zwingli is elesett. Myconius leírása szerint: Zwingli nehéz sebet kapott s úgy feküdt egy fa alatt, e szavak közt adta ki lelkét, melyet alapul is választottam: a testet megölték, de a lelket meg nem ölhetik! Azután eretnek-törvényszék ült össze, felnégyeltette és megégettette a Zwingli testét. Ünneplő Gyülekezet! Kegyeletes érzésekkel zarándokoljunk ma a kappeli síkra, hol 400 évvel ezelőtt a legnemesebb szív ontotta vérét a hitért és a * Varga Lajos: Kér. Egyháztörténete után.
