Református főgimnázium, Nagykőrös, 1912
4 gével a kötelességtudás és a munkaszeretet nélkülözhetetlen erényeit bele olthatja a fogékony gyermeki lélekbe, de nagy kérdés, hogy a mai kor engedelmeskedni éppen nem akaró gyermekével szemben a szeretet mellett van-e elég erélye és tekintélye a fegyelmezésre is. És nem titkolja-e el gyermekének hibáját a szigorúbb apa előtt részint a gyermeke iránt való nem okos szerétéiből, részint pedig a munkában eltörődött s éppen azért ingerlékenyebb apa iránt való tekintetből. Nem hunyhatunk szemet a fölött sem, hogy a társadalmunknak sokféle elfajulása van, melyek ellenálhatatlan erővel ejtik rabul a legtöbb családot s döntenek nem egyet az elégedetlenség veszedelmes örvényébe, ahol ideig óráig a felszínen úszva vergődnek, azután elsülyednek. Az emberek a családi tűzhelynél kezdik magukat nem jól érezni. A családfő napi nehéz elfoglaltsága után nem gyermekei között keres nemes üdülést, hanem igen sokszor költséges szórakozással véli csak fáradt idegeinek a szükséges rugékonyságot visz- szaszerezhetni. Hány anya van, kinek teher a gyermeke nemcsak azért, mert neveltetése nagy áldozatot, s lemondást követel tőle, hanem mert irigyli a gyermektelenek könnyebb életmódját, nagyobb szabadságát, látszólagos boldogságát. S mivel nehezebb életkörülményeiért gyermekeit okolja, velük szemben nem szerető és türelmes, hanem ingerlékeny, ideges anyává lesz, amely tulajdonságok ragályként megmételyezik a gyermekeket is. Hiúság, urhatnámság, másokkal versengő fényűzés s az ezekhez szükséges anyagi eszközök túlságos, sokszor a tisztességbe- ütköző mohó hajhászása a társadalom minden osztályát rabul ejtette. S hogy az ilyen hibákban leledző szülő nem tud gyermeke nevelésének helyes irányt adni, talán mondanom sem kell. Az iskolai fegyelmet nehezen tűrő, munka nélkül könnyen boldogulni akaró, folyton a szórakozást, mulatságot kereső, magát cicomázó, léha erkölcsű ifjú sokkal gyakoribb ma már a szorgalmas, komoly, engedelmes és szerény tanulónál. És ennek nem az iskola az oka. Azt sem állítom, hogy tisztán a szülői ház. Egész társadalmunknak gyengéi ezek. De éppen azért vállve- tett igyekezettel, egymásnak közös megértésével az egymás iránt való legőszintébb bizalommal kell a szülői háznak és az iskolának a gyermekek (nevelését irányítani. Az okos, gyermekeit igazán szerető szülő tehát nem csak rossz néven nem veheti az iskolának ellenőrző munkáját, hanem minden igyekezetével segítségére kell len-