Református főgimnázium, Nagykőrös, 1902

18 s ha igen, nem ró-e az elviselhetetlen terheket az egyház vállaira. Végre is azon meggyőződésre jutott egyháztanácsunk nagy többsége, hogy a város segélye nélkül nem képes e monumentális épületet létrehozni s elfogadta azt a hozzákötött feltétellel együtt s 1900. január 23-án 32—26. sz. végzésével ki­mondotta, hogy a gymhasiumot a régi telken, még pedig annak északi és nyugati oldalán építteti fel, hozzá véve az első lelkészlakból 160 O-öl terüle­tet s egyúttal kérvényt intézett a nm. vallás- és közokt.-ügyi minisztériumhoz, hogy egyezzék bele a telekcserébe. A nagym. vallás- és közokt.-ügyi minisz­ter úr szakértőjével megvizsgáltatván s alkalmasnak találván a helyet, a telek­cserébe beleegyezett s a 170,000 korona segélyt ide is kegyes volt megadni, így a hely kérdése tisztázva lévén, az építtető bizottság buzgó vezetőivel, különösen V. Faragó Ambrus főgondnok úrral, ki sem időt, sem fáradságot nem kiméivé, az építkezés utjából minden akadályt elhárított, teljes erővel hozzá fogott a terv megvalósításához. Az építkezésre vonatkozó pályázatokat 1900. április 21-én bontották fel, az építést Erdélyi Mihály szegedi műépitő vállalta el, s már 1900. junius 18-án főgondnok úr bejelentette az építtető bizottságnak, illetve az egyháztanácsnak, hogy ha valami véletlen akadály közbe nem jő, az építkezés 1900. július 2-án megkezdődik. S tényleg meg­kezdődött, s 1901. szeptember hóban be is végződött, úgy hogy a legközelebb lefolyt tanévet szeptember hó 15-én az új épületben kezdtük meg, a mely térés, világos tantermeivel, folyosóival hosszú időre kényelmes otthont nyújt a gymnasiumnak. Az épület két emeletes, vízvezetékkel berendezve s a külön álló tornacsarnokkal és belső berendezéssel együtt, melyet Piros Lajos ceglédi műasztalos készített, körülbelül 300,000 koronába került. Van benne 12 tan­terem, rajzterem, rajzszertárral, külön physikai előadó terem, termcszettani és természetrajzi szertár, mindegyik külön dolgozó szobával, gyülésterem, elő­szobával, nagy zeneterem, melyben télen az ifj. isteni tiszteletet is szokták tartani, ifj. könyvtár, igazgatói lakás, igazgatói iroda, tanári szoba, értekező szoba, nagy könyvtár, külön dolgozó, szobával, philologiai muzeum, kapus szoba s egy szolga lakás. S ezzel vázlatos előadásomnak végére értem. Befejezésül ide iktatom a záró szavakat az új főgymnasium alapjába helyezendő azon emlékiratból, me­lyet Ádám Gerzson kir. tan. nyug. igazgató készitett, mely igy hangzik: „Buzgó szívvel s keresztyén alázatossággal s imádságunk szavaival kérjük a minden jók adóját Istenünket, dicsőítse meg a maga isteni erejét és hatalmát, áldását és keg3relmét a mi gyarló kezdeményeinken 1 Adja meg szent egeiből mind­azokat, kik e monumentális alkotmány tervezésének, létrehozásának értelmi és tényleges szerzői és alkotói voltak. Áldja meg azokat, a kik jelenben s a jö­vőben e helyen az igaz tudományt, a bölcsességnek kezdetét: istennek félelmét, és a honszeretetet hirdetik és ápolják; áldja meg mindazokat, kik befolyásuk­kal, vagy segedelmükkel fentartják és vezérlik. Neveljen e főgymnasium a letett szilárd alapoknál szilárdabb jellemű, erősebb hitű, Istent, hazát, elöljáróit és felebarátait igaz szívvel tisztelő s az emberiség e szent eszméiért élni, halni kész fiakat nemzetségről, nemzetségre. Úgy legyen !“

Next

/
Thumbnails
Contents