Református főgimnázium, Nagykőrös, 1901
Tartalom
4 a politikai számtannak a gymn.-ban való tanitása köréből elmondhassak, a melylycl megjelölni kívánom azon utat, a melyen a jövőben is haladni kívánok. A teremtés remeke s koronája, az ember, test és szellemből áll, úgy a testnek, mint a szellemnek is, hogy fejlődhessék s magát fenttarthassa, táplálékra van szüksége. A szellem tápláléka a szerint, a mint a társadalomban más és más állást kíván az egyed elfoglalni: más és más lesz. A társadalom tagjai három osztályba sorozhatok ; annak emésztés rendszerét a földművesek és alsóbb iparosok képezik, a kiknek feladata a társadalom testi táplálására szükséges anyagok előteremtése; vér és légzés rendszerét a magasabb iparosok és kereskedők teszik, kik a tápanyagokat a táplálásra alkalmasakká dolgozzák fel; az idegrendszert a szellemi munkások képezik, akiknek tulajdonképeni czélja tudás, tudomány, gondolkodás és akarat. E három osztály mindegyikének, hogy czélját elérhesse, természetével megegyező tápot kell kapnia. A társadalom idegrendszerét képező szellemi munkások az ö kiképzésökre megkivántató tápanyagot alapjában a középiskolában, legkiválóbban a gymn.-ban szerzik meg. A gymn. még nem magát a tudományt tanítja, hanem olynemü ismereteket közöl, a melyek a tudományok elsajátítására alkalmasakká teszik a tehetségeket, vagyis a gymn. Schmidt szerint: öntudatos tudásra és képességre előkészítő iskola, mely a gondolkodásban világosságot, az érzésben meleget, a cselekvésben lelkesültséget ébreszt. A gymn. a maga feladatát a humán és a Teái tantárgyak által éri el. Egész a múlt század elejéig majdnem teljesen a humanismus uralta a gymn.-ot, a melynek középpontját az ó remek irodalom képezi; holott a második felében már a reáliák is megnyerték méltó he- lyöket a humaniórák n.ellett a középiskolában, s ez igy is van jól, mert mig a humanismus csak alaki képzést ad, addig a realismus e mellett a szakképzést is előmozdítja s e nélkül az észlelés tehetsége fejletlen maradna. A reáliák központját a mathesis foglalja el. A mathesisnek a gymnasiumban tanítandó tananyagát osztályról-osztályra megadják úgy az országos törvények, mint egyházunk zsinati s konventi utasításai, de nem csak a tananyagot, hanem a czétt is megjelölik ugyanazok. Ezek szerint, mig a népiskolai számtanitás czélja a növendékeket a közéletben előforduló alsóbb rendű számtani műveletek önálló és szabatos megfejtésére képesíteni; addig a gymn. számtanitásé: hogy azokat az elemeket, a melyeket már egyszer az elemi iskolában elsajátított, fejlettebb Ítéletének és felfogásának
