Református főgimnázium, Nagykőrös, 1901
Tartalom
5 megfelelő szélesebb körben újra megszerezze. A népiskolai szám- tanitás a gyakorlali czélt tartja szem előtt, a számtan fogalmait minden tudományos színezet mellőzésével ismerteti, holott a középiskolai: a logikai kapcsolat élesítését, a fogalmak rendszeres felépítését tekinti czéljának. A népiskola IV. osztályát végzett növendék az egész számokkal s újabb időben a tizedes törtekkel való négy alap műveletben több kevesebb ismerettel már bir, de ez ismeret az összeadást s a kivonást kivéve nem öntudatos. A gymn.-i számtani oktatás tehát ott kezdődik, hogy az elemi iskolában nyert tananyagot át- ismételtetvén, az abban tapasztalt hézagokat kitölti, azt a növendékeknek annyira öntudatos birtokává teszi, hogy a majdan a IV-ik gymn. osztályban kezdődő algebrai oktatásnak az alapjait is már itt kezdi lerakni az arra való legcsekélyebb hivatkozás nélkül. E czélját elérendő, legelőször is a tizes számrendszert veszi tárgyalás alá, s azt nem csak #az egyesig, hanem azontúl lefelé is kiterjeszti, s ez által reá vezet arra, hogy az egész számok és a tizedes törtek között lényegükben különbség nincs, hanem ez utóbbiak az előbbieknek csak kiterjesztései az egyesek alá, s épen azért egész számok és tizedes törtek között szoros különbséget nem tesz. Az összeadás és kivonás ilyetén tanítása a növendéknek semmi újabb nehézséget nem szül, de már a szorzás- és osztásnál bizonyos nehézségek lépnek fel, mert a szorzásnál nem szabad megelégednünk azzal a tudással, a mit az elemi iskolából hozott a növendék, t. i.: a tizedes törteket úgy szorozzuk össze, mintha egészek volnának s a szorzatból annyi tizedes jegyet vágunk el, a mennyi a szorzó és a szorzandóban együttvéve van; ez végeredményben igaz, de mint pusztán gépies eljárás, az egységek között a logikai összefüggés belátására nem alkalmas, öntudatos eljárást nem eredményez. Itt a növendéknek tisztában kell lenni azzal, hogy a szorzó bármelyik egységével szorozva a szorzandó bármelyik egysége, a szorzat milyen egység lesz; s erre igen köny- nyen megtanítható azon egyszerű megjegyzés által, hogy az egyes szorzó szorzatul a szorzandóval mindig egvnevü egységet ad, a tízszer, százszor, ezerszer nagyobb szorzó szorzata pedig tízszer, százszor, ezerszer s. t. b. nagyobb szorzatot eredményez a szor- zandónál, a tízszer, százszor ezerszer s. t. b. kisebb szorzó szorzata tízszer, százszor, ezerszer s. t. b. kisebb lesz a szorzandónál, ezt a növendék könnyen belátja s igen könnyen meg is tanulja; de nagy hajlandósága van arra, hogy a későbbi gyakorlati alkalma
