Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
7 V pedig' épen olyan képzetek, melyeknek semmi szorosabb viszonyuk nincs egymással: pl. több hang, szín, alak, párolgás, gőzölgés stb. stb. Ily esetben a gyengébb képzet kitér az erősebb elöl. Az erősebb képzet mintegy súlyt gyakorol a gyengébbre; ezáltal azt lenyomja. A képzetek erőssége függ azoknak világosságától és tisztaságától (§. 48. 3.) valamint azon viszony mennyiségétől is, melylyel a kérdéses képzet más képzetekhez van: pl. A magyar és német nyelv tanulásánál a ragok, mint megannyi különböző képzetek, mennyiszer jönck elő akadályozóig a növendék eszméletében! ellenben a latin és görög ragok képzetei mint rokonok mily szépen segítik egymást ! A rokon tantárgyak egymás mellett és egymás után történő tanításának szükségessége itt is kitetszik. 4) A képzetek megakadása a képzetek erősségével visszás arányban történik, azaz: minél kevésbbé tiszta és világos valamely képzet aránylag más képzethez, ez utóbbit amaz annál inkább elhomályosítja. Láthatni innen a csak félig meddig fölfogott tárgyak mily kevés értékűek, azok csak azért vannak, hogy elhomályosuljanak a gyermek eszméletében. 5) Az ellenkező képzetek közöl az ellenmondóig ellentett vagy ellenes képzetek találkozása is akadályozza a képzetek mozgását; de ezért az ily ellentétes képzetek, küzdelem közben, sőt küzdelem után is, ha párhuzamos irányt vehettek egymás mellett, még élénkítik egymást; pl. Képzeljük jóbarátunkat, kivel a legszorosabb viszonyban élénk vala; egyszer a barát ellenséggé (nem barát) válik; ezáltal a volt barátomhoz kötött képzetek megakadnak eszméletemben; de mint merően és teljesen ellentettek, mint küzdők és párhuzamos irányúak azon képzetekkel, melyek most vannak volt barátomról lelkemben, a jelen képzeteket élénkítik, s a jelen képzetek ismét élénkítik a múltakat. G) Az ellenkezőleg ellentett képzetek is akadályozzák ugyan egymást, küzdenek egymással; de küzdés közben az egészen különnemű képzetek teljesen kimaradnak, az azon fajúakról pedig a részképzetek, — ha szabad úgy szólni, — leesnek; így az ellentett képzetek megakadás után is egybe olvadnak: pl. A magyar és német nyelv ragait hosszas munka és józan tanítás után mégis csak megtanulja a gyermek, midőn már azok hosszas képzelési tusa után párhuzamos folyamatot vettek egymás mellett. A magyar észt régebben nem a latin és magyar nyelv különböző ragainak, mint megannyi ellentett képzeteknek, küzdelme fejtette-e? Ma nem ezt teljesíti-e a német? Nem ezért alkalmas-e oly igen a magyar a különféle nyelvek tanulására?!! Ez is javunkra van, csak józanon használjuk föl. Hogy az ellenkezőleg ellentett képzetek akadályozás után összeolvadnak, mutatják a zenészeiben a különböző hangok egybeolvadása, a festészetben a színvegyületek, különösen a zenében az elütő (contrast) hangoknak oly gyönyörű és kellemes ölelkezése, átalánosan a művészetben az ellentétek oly meglepő kiengesztelödése. A képzetek, melyek eszméletünkben megakadtak volt, nem semmisülnek abban, hanem a valódi létből lehetőségbe mennek át. Ezen lehetőség ismét valósággá lesz, mihelyt a képzetek megakadásának okai elhárítatnak, vagyis a képzetek kedvező körülmények miatt eszméletünkben megújúlnak, a megakadásból kiszabadúlnak, s ismét és pedig szabadabban, terjedelmesebb körben és erélyesebben mozognak eszméletünkben. Ha szabad volna a képzeteknek eszméletünkben mozgó összegét bizonyos térrel összehasonlítani; ily esetben képzelhetnénk a tér közepén egy vonalat, mely v álfalat, mintegy láthatárt képez a megakadt vagy elhomályosúlt, és kiszabadúlt vagy ismét megvilágosodott képzetek közt, s a választó vonalra húzott kisebb s nagyobb tényleges (-f) rendszálak (ordináták) képzeltetik velünk a kiszabadúlt képzetek kiemelkedését és vilá». 46. A képzetek kiszabadulása.
