Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
6 1) Az érzéki benyomatok erősségüknél és élénkségüknél fogva emelik figyelmünket, pl. villámlecsapás, zene, erős szag stb. stb. 2) Idegen és egészen ismeretlen tárgyak élénkítik figyelmünket. Az éjszaki fény jeleneteit, vagy más szokatlan légtünetet figyelemmel szemlélünk, midőn a nap, hold és csillagok mindennapiasága meg sem indít bennünket. Itt alapul a tantárgyaknak változatossága, ha nem mindig tartalomra, de mindenesetre alakra, vagy a tanmódszer különböző fogásainak alkalmazására nézve. Ugyanazon tantárgy, azon hang, azon modor elöli a figyelmet. (Lásd Neveléstanom harm, kiadás 76 lap.) 3) Különösen élénkítik figyelmünket az ismeretes és ismeretlen űj dolgok összehasonlítása. Ugyanis az ismeretes dolgok jegyei mint megannyi segédképzetek világosítják az űj és ismeretlen dolgok képeit; tehát a két ellentétnél az ismeretes és világos segédképzetek legyőzik az új ismeretlen képzet homályát , mely által a figyelem folyvást élénkül Itt van oka azon tanmódszernek, miszerint az idegen nyelvnek tanítását a hazai nyelv világos ismerete tartozik megelőzni. Itt alapulnak a tanmódszernek legnevezetesebb szabályai. (Lásd Oktatástanom harm, kiadás 21—32 lap.) 4) Az érdekelt tárgyak különösen lekötik figyelmünket; mert az érdekeltség a képzetek sorozatját mindig egy központra viszi, de viszont onnan hozza viszonyba más képzetekkel. Es ez utolsó t. i. a képzeteknek központosítás után való viszonyítása más képzetekkel mulhatlanúl szükséges; mert ha lelkünk minden képzetet csak egy pontra viszen, de azokat onnan nem mozdítja ki, nem hasonlítja össze más képzetekkel; akkor először lesz belőle elmerülés, azután merengés, továbbá komolyság, mi már a lelki baj kezdete. (Erről bővebben saját helyén.) De hát mi az érdekes? Az, mi lelkűnknek a tárgyak változatossága által megfelelő táplálékot nyújt. Az érdek ekként viszonyos és egyéni dolog, az egyén természeti sajátságától függő ugyan; de czélszerü hatás által nincs egyén, kinek figyelmét kisebb s nagyobb mértékben bármi tárgy iránt is élénkíteni nem lehetne. (Lásd Neveléstanom 78 1.) Minél miveltebb valamely egyén, annál több érdekeltséget talál a természetben, művészetben, tudományban, irodalomban stb.; mert különböző képzetei, fogalmai és eszméi örökös mozgásban, és pedig élénkítő mozgásban vannak egymás közt. A miveletlen embert egy, az is szenvedélye, érdekli. §. 45. A képzetek megakadása. Valamint a tárgyak közvetlen szemlélésénél lelkünk egy tárgyról más tárgyra megy át, és míg bizonyos időben egy tárgyra figyelünk, addig a másik kiesik eszméletünkből (impenetrabilitas psychica) ; úgy a képzeteknek eszméletemben történő mozgása és hullámzása közben egyik képzet a másikra azon időben kisebb vagy nagyobb gyengítő hatással van. E szerint a képzetek folyása eszméletemben akadályozva van, néha teljesen is megakad az. Ilyen esetek: 1) Teljes megakadása áll be a képzeteknek, ha az érzékek működése megszűnt, pl. alvásban, ájulásban és halál által. Almodás közben a képzetek mozognak, csakhogy zavartan, egyik képzet a másik körébe rendetlenül vág be. (Erről, mint a lélek nem rendes állapotjárói, maga helyén bővebben.) 2) Valamely tárgyra való élénkebb figyelmezés akadályozza a képzetek mozgását, kiszorít egy vagy több képzetet^ sőt még szemléleteket is eszméletünkből: pl. Elmélyedve vagyunk valamibe; nem vesszük észre a mellettünk elmenöket, azután köszönünk, midőn elhaladtunk stb. 3) Különös megakadása történik a képzeteknek akkor, ha különböző képzetek találkoznak, legyenek azok akár csoportulatok, akár sorolatok, akár a kettő együtt, vagy
