Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
16 vetlen benyomásokat, ezeknek képzete nem esik ki eszméletünkből, midőn más képzetek, fogalmak és eszmék akaratunk és tudtunk nélkül is kihullnak abból. B). 4 képzetek átalakítása. §. 55. A képzelem s ennek viszonya az emlékezethez. A képzetek nemcsak előállnak eszméletünkben (§. 42.), nemcsak visszaidéztetnek abba, hanem lelkünk a képzeteken bizonyos változást is hoz elő, jelesül midőn egy képzet eszméletünkben már jelen van, vagy midőn lelkünk több képzetet összekötött, vagy már összképzetre vagy fogalomra emelkedett fői; akkor azon akár egyes képzetből, akár fogalomból némely részeket elhagy (abstractio), más részeket pedig hozzá tesz; ezen elhagyás és hozzá tevés által valami egészet szerkeszt, alakít; és a mennyiben ilyen alakítás, elhagyás és összetevés által eszmékre is emelkedik, mondhatni azt is, hogy eszményit. Lelkünk ezen munkásságát már nevezzük képzelemnek (Phantasia), mely miként látszik ismerési alaptehetségünk szellemi fokára emel, a mennyiben különböző eszméket egygyé alakít; de míg ezen alakító ereje inkább csak külsőkre terjeszkedik, nem pedig énünket, s ennek rendeltetését vizsgálja; addig a képzelem az érzékszellemi fokhoz tartozik; mert a szellem, tisztán minden külsőktől, magunkba való legmélyebb visszatérés után, lényünket s ennek végczélját keresi. A képzelem és emlékezet összehasonlításából kitűnik, hogy midőn az emlékezetnek jellemző sajátsága a hűség, azaz a képzetek változatlan megtartása és visszaidézése; a képzelemnek jellemző sajátsága a hűtlenség, azaz a képzeteknek és fogalmaknak átváltoztatása; tehát ha a hűség előnye az emlékezetnek, az a képzelemnek hátránya lesz; a képzelemnek előnye az újság vagy eredetiség. Azonban a képzelemnek és emlékezetnek ily ellentéte mellett is ezek egymást kölcsönösen segítik; az emlékező tehetség nagysága vagy terjedelme elősegíti a képzelem gazdagságát; s a képzelem legbiztosabb segédképzeteket nyújt az emlékezetnek; mert minél gazdagabb és különfélébb a képzetek köre, vele az emlékezeté is: annál gazdagabb a képzelem. Délen és keleten, a változatos és gazdag növény- s állatvilágból szerzett képzetek miatt, a ke'p- zelmek gazdagabbak mint éjszakon; de azért éjszakon a szemléletek nehézkes egyformasága és nagyszerű tömörsége miatt csapongóbb és merészebb a képzelem. Ossiannak és Dantenak, egy hegyi lakosnak és egy hajósnak képzelmeik különböznek egymástól. §.56. A képzelem anyagja. Lelkünk képzelő erejével legtöbbször már az ismerési alaptehetség szellemi fokára emelkedik; de azért a legmerészebb alkotásnál is anyagját a való világból, a tapasztalásból veszi, pl. az aranyhegy képzelnie a hegy és arany képzeteknek elváltoztatásából áll elő, jelesül, az elhagyandók elhagyásából, s a kettőnek összetételéből. A legmagasabb művészi teremtő képzelem, épen úgy mint a gyermek játszi képzelnie , tárgyaikat a tapasztalatvilágból merítik; a képzelő erő egyedüli alakot ad azoknak, alakot, mely a valót kevésbbé vagy inkább szebb és érdekes, rútabb és érdektelen alakban tünteti föl. A képzelem tehát csak alakot ad az anyagnak; az ö világa egyedül az alakítás. A művészetek átalán véve a képzelem szüleményei, melyekben az érzéki anyag, a tapasztalás, a természet- és emberviíág jelenetei a széptan elvei szerint dolgoztatnak föl, s alakíttatnak át. (Ezekről tüzetesen a széptan (Aesthetica) tanít.)
