Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
valami tereli a kitalálandó képzet felé; de azért bár ezen mesterkélés az emlékezet könnyűségének minden esetre ellene van is, mindazáltal az emlékező tehetség terjedelmét és tartósságát előmozdítja. Említenek még szóbeli és dologbeli, hangbeli és színbeli, továbbá számbeli emlékező erőt. De ezeket nem lehet az emlékezet fajai gyanánt tekinteni; azért, mert az emlékező erő a képzetek és fogalmak összefüggő és folytonos visszaidézése lévén, ezen képzetek és fogalmak visszaidézése a segédképzetekkel egyetemben egyik egyénnél inkább szavak körül nyilatkozik, pl. a nyelvésznél (lingvista), másnál dologban, mint a valódi világ jelenetei közt és nem képzelgésben élőnél; a zenésznél inkább zenében, a festésznél színben, a mathematicusnál számban; tehát ezek inkább egyéni emlékezések, mint az emlékező erőnek mint fogalomnak egyes fajai. §. 53. Az emlékezet jelességei. 1) Hűség. Ez azon sajátsága az emlékező erőnek, miszerint a képzeteket és fogalmakat ezeknek eredeti valóságában tartja meg, és idézi vissza, azaz épen ügy, miként azok eredetileg eszméletünkben voltak volt. Ezt megszerezzük a tárgyak pontos szemlélése, élénk íigyelmezés, továbbá világos és tiszta észrevétel által. 2) Tartósság. Ez abban áll, hogy a szerzett képzetek és fogalmak soká maradnak eszméletünkben. Emlékezetünk tartóssá lesz, ha a nyert képzeteket és fogalmakat többször megújítjuk elménkben, vagy ismételünk. Itt alapúi az ismétléses tanulás jó eredménye. 3) Könnyűség, vagy inkább gyorsaság (memoria prompta), miszerint a birt képzetek vagy fogalmak a legkisebb kínálkozó alkalomra is készen állnak s jönek vissza elménkbe. Az emlékezet gyorsaságát különösen elősegítik a segédképzetek; mert minél több a segédképzet, annál több alkalom és eszköz van az eszmetársulásra. Az egyetlen szóval való kijelelése valamely fő fogalomnak, mihez a többek aztán önkényt csatlakoznak (sig- natio), elősegíti az emlékezet gyorsaságát, nem különben valamely értekezésben csak a főrészeknek nehány szóval való följegyzése is. 4) Terjedelmesség vagy nagyság. Ez a visszahozott képzetek és fogalmak nagy számában áll. Ezt mindenre íigyelmezés, folytonos gyakorlás és sok oldalú eszmetársítás által lehet nagyobb-nagyobb fokig elérni. Ezen jelességek ritkán vannak egy egyénben összekötve. Mint rendkívüli emlékezettel bírókat említik: Cyrust, Mitridatest, Senecát, Julius Caesart. Amerika öslakóiról beszélik, hogy képesek voltak a térítő papok beszédeit emlékezetből egészen felmondani. A terjedelmes emlékezetnek ellenébe tétetik a korlátolt xagy csekély; a könnyűnek vagy gyorsnak a lassú; a tartósnak a gyenge; a Minek a hűtlen. §. 54. A feledés. Atalán véve az emlékezetnek ellentéte az elfeledés. Elfeledést eszközlenek az emlékezet jelességeinek ellentétei, pl. az emlékezetbeli hűtlenség, gyengeség, lassúság és korlátoltság; ezek pedig előállnak a többszöri gyakorlásnak és ismétlésnek elmulasztása által, valamint a segédképzetekre átalán véve a szemléletre és észrevételre való ügyeim e- zésnek elhanyagolása miatt is. Feledést eszközöl a sok és különneműekkel való nagy elfoglaltatás, valamint az elmebeli szórakozás is, mely utolsó jótékony hatással van a kiszenvedett bajok és bántal- mak körül. így a feledésnek is van haszna; csakhogy annyiban sem áll az hatalmunkban, mint ellenkezője az emlékezés; mert emlékezünk akarva vagy reágondolás által, de emlékezünk akaratlanéi is; azonban nem feledhetünk akarva, főleg nem feledhetjük a ked
