Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
12 3) Ha a képzetsor utolsó tagja V jön vissza eszméletembe, akkor lelkem az egész képzetsort csak homályosan idézi vissza, s igen nehéz a képzetsor egyes tagjain visszamenni; pl. bár az Űriimát fölmondani egész készséggel bírjuk is, mindazálíal annak hét kérését visszafelé elmondani igen nehéz. 4) A képzetsor bármely tagja is (M) lehet kezdőpontja a képzetsornak, mely pontból kisebb és nagyobb világossággal hullámzónak előre a képzetek, s ismét visszahullámza- nak; még pedig nemcsak két ellenes, hanem keresztülmctszö irányban is; ezáltal a képzetsorok bizonyos fordulási pontot képeznek, mire a képzetsor minden tagja, mint valamely, kedvencz képzetre, tér vissza. Ez alkotja aztán a képzeteknek úgynevezett központját. Alig van ember, kinek ily kedvencz képzete nem volna, mely a foglalkozástól, életmódtól, néha a sorstól is származik. A gazdálkodó különös gazdászati tárgyra viszi vissza a beszédet bármely társaságban; mert gazdászati képzetek hullámzónak minden oldalról eszméletében, különösen ló a képzetpont, ha ezt kiválólag szereti. A szomorú ember teljes képzete saját szerencsétlenségén függ; a rokkant katonáé kivívott harczain; a kereskedőé tervein; a festőé képein; a világboldogítók mindig üres political képzetekkel bajlódnak stb. stb. Szülőföldünk képzeténél mily sok képzetsorok szeldelik egymást, s jönek össze egy pontban gyermeki és ifjúi éveinkből! 5) A képzetsorok nemcsak egy bizonyos központban jönek össze eszméletünkben, hanem egymás mellett is mozognak abban. Példa erre a zongora játszó, ki magában énekel és játszik is, és míg mindkettőt hangjegy után teszi, mozog eszméletében 1) a hangjegyek képzetsora jobbkezére nézve; 2) balkezére; 3) és 4), a klaviatúra képzetsora jobbra és balra; 5) és 6), az ujjak helyezésének képzetsora jobbra és balra; 7) és.8), az ezek által eszközlött rendek képzetsora; 9) és 10) az ezek után és ezek mellett való magában éneklés képzetsora, valamint a tag mozgalomé is. 6) A képzetsorok visszaidézésének gyorsasága és biztossága függ a képzetsor tagjainak belső összefüggésétől, mintegy egybeolvadásától; ez pedig függ nemcsak a képzetsor fölfogásától, de minél gyakoribb ismétlésétől is annak: tehát a gyakori ismétlés főleg eszközli a képzetsorok visszaidézését. Innen érthetni, hogy ha valamit biztosan meg akarunk könyvnélkülözni, azt minél többször szemléljük, és fennhangon ismételvén halljuk is. Ezen szabály nemcsak egész beszédek és mondatok megtanulására vonatkozik , hanem egyes idegen szavakéra is; pl. ha ezen szót fenestra—ablak, meg akarjuk tanúim, a betűket sorban meg kell nézni, és minél többször hangoztatni. 7) Legbiztosabban visszajön eszméletünkbe a képzetsor, az előző szabályokra való figyelés mellett is, ha a képzetsor belső összefüggése fölfogáson alapúi, ily esetben háborítsa bár a képzetsor összefüggését akármely idegen elem (X), az nem fog könnyen megzavarodni. A szónokot, kinek elméjében a képzetek, fogalmak és eszmék benső összehasonlítás által függnek össze, bármely nagy személy elölépése sem zavarja meg; valamint azon felelő tanulót sem, ki leczkéjét értelmesen fogta föl, vagy ha kissé talán meg- homályosodik s megakad is a képzet-sor, azonnal fólvilágosúl, és folyamatba jön az. A képzetek viszahozásának jelen törvényei az emlékező tehetség körébe léptettek át. §.51. Az emlékező erő. Lelkünk visszaidéző tehetségének azon faja, miszerint a képzetek és fogalmak eszméletünkbe oly változatlanúl jönek vissza, miként abban közvetlenül előálltak volt, neveztetik emlékező erőnek (memoria), mire — miként látszik — kettő szükséges , u. m. 1) benyomás, és 2) visszakozás. A benyomás történik megjegyzés által. A megjegyzés függ a tárgy minőségétől és
