Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
13 mennyiségétől, mely reánk hat, és azon képzetektől, melyek a megható tárgygyal szorosabb vagy tágasabb viszonyban voltak, végre függ a megjegyzés a benyomásokat elfogadó lelki állapottól is. Az ifjúi és gyermekkori képzeteket elevenebben visszaidézzük. Vagyonunk elvesztése, barátunk áruló hűtlensége, kedvesünk halála igen érzékeny jegyekkel nyomatnak eszméletünkbe; ezért, mint nem könnyen törölhető jegyekre igen könnyen is visszaemlékezünk. A képzeteknek és fogalmaknak eszméletünkbe való visszakozása vagy készakarva történik ráfigyelmezés és rágondolkodás által; pl. midőn a tanultakat ismételjük,—vagy történik a képzetek visszakozása akaratunk nélkül, néha más képzetek kiszorításával is; pl. a megszokott életrend körülményei magoktól tolongnak vissza eszméletünkbe, annyira, hogy tölök utoljára még menekülni is bajos. Az úgynevezett visszaemlékezés (vagy közönségesen könyvnélkülözés) semmi más. mint oly faja az emlékező erőnek, mely a képzeteket és fogalmakat folytonos összefüggésben és rendben sorolja elő. — Ezt eszközli különösen az ismétlés. Az emlékező erő fejtésének épen azon föltételei és részletes szabályai vannak, melyeket mint a képzetek visszaidézésének föltételeit és részletes szabályait fentebb (§. 48—50.) elöadánk. Ezért azokra visszaútalván, itt az emlékező erő fajainak elöszámlálásánál azokból csak némely gyakorlati eseteket hozunk föl. Jegyz. Kétségtelen dolog, hogy az oktalan állatoknak is van emlékező tehetségők. A kutya megismeri gazdáját. Az elefánt különös visszaemlékezést mutat mind az elfogadott jótétemény, mind a szenvedett bán- talom iránt. A ló kikerüli a követ, melyben megbotlott volt. De ezek semmiképen nem fogalmaknak, sőt még nem is képzeteknek visszaidézései; hanem szemléletekéi, azoké is csak úgy, ha a szemlélet egyszersmind érzeteknek, s érzéki kedélyeknek közbejöttével történt; tehát az oktalan állatoknak tulajdonított emlékező erő nem más, mint érzéldési visszaidézés, végre többszöri ismétlésre alapuló gépies szokás. A ló azon követ, melyet már többször kikerült volt, akkor is kikerüli, ha a követ onnan elmozdították. §. 52. Az emlékező tehetség fajai. Az emlékező tehetség munkássága abban áll, hogy az egyenkénti és különálló képzeteket s fogalmakat egy egészszé függesztve változatlanéi idézzük vissza. Ennek pedig legfőbb eszközei a segédképzetek , melyeknek munkássága úgy történik, hogy egy segédképzet fölébreszt és visszahoz eszméletünkbe egy képzetet, ez fölébreszt mást, ez ismét többeket, mindaddig, míg lelkünk a képzetek teljes sorát tisztán terjeszti maga elébe. Az emlékező tehetség munkásságánál tehát a segédképzetek viszik a főszerepet; mert bár igazak és kétségtelenek is a képzetek visszaidézésének (§. 48—50.) látott átalános és részletes törvényei; bár az emlékező tehetségnek törvényei a képzetek vissza- idézéséböl következő törvényekre vonatnak össze : a) minél élénkebb volt a benyomás és képzet, annál könnyebben visszaemlékezünk azokra; b) minél bensőbb és szorosabb a képzetek összefüggése, azaz: minél világosabban fölfogtuk azokat, annál inkább megmaradnak azok eszméletünkben; c) minél többet ismétlőnk, annál biztosabb az emlékező erő : mégis a segédképzetek azok, melyek mind a most látott részletesebb törvényeinél az emlékező tehetségnek, mind átalánosan a képzetek visszaidézésénél viszik a főszerepet. Ezért miként a segédképzetek leginkább három irányban segítik társítani, és így folytonos egészszé függeszteni össze a képzeteket; akként lesz az emlékező tehetségnek is három faja: 1) A gépies, vagy inkább csak külső alakra vonatkozó emlékezet (memoria meeha- niea), mely abban áll, hogy a téri és idői képzetek gyakori ismétlés által visszaidéztetnek, a nélkül hogy azoknak benső vagy értelmes összefüggesztésére is figyelmeznünk kellene. Ennek ezer és ezer szomorú példáját találjuk gyermekeknél, néha inaknál is, kik értelmetlenül törekszenek valamit megkönyvnélkülözni. Egyébbiránt példa erre a verseknek emlé-
