Református főgimnázium, Nagykőrös, 1859
Tartalom
11 5) Oksági viszonynál fogva az okozat, eredmény ás czél visszaidézik az okot, alapot és eszközöket, s megfordítva; pl. a várromok látása háborúra emlékeztet; még pedig segédképzeteknél fogva, nemcsak azon háborúra, mely a látott várromokat szétdúlta volt, hanem bármely közelebbi háborúra is. A mértéktelen borivás részegségre emlékeztet, valamely czél vagy vállalat a kivitelhez szükséges eszközökre vezeti lelkünket. 6) A kiegészítés törvénye szerint az,egyén képzete visszahozza a fajét, a faj képzete a nem fogalmát, az egész a részét, és megfordítva; pl. ha valamely könyv jön eszembe, annak tartalmát részenként visszaképzelem; egy § a könyvből az egészre emlékeztet stb. A katonaság fogalma a magyar huszárra emlékeztet, a huszár fogalma egyes huszár képzetére , kiről valaha a többeknél élénkebb képet szereztem volt magamnak. 7) A jel és jelzett viszonyánál fogva az öltözet és hivatal, aztán a hivatalnok, ennek hatásköre és hatalma jön vissza eszméletembe; az emlékjel után ajelölt eseményt idézzük vissza. A képzet és fogalmak ezen társítási törvényén alapul a beszéd, az Írás, és olvasás; pl. a betű visszaidézi a hangot, az Írott vagy nyomott szó a gondolatot, a hallott szavak összefíízése a beszédet; mert ha én valakivel valamit közlök, akkor a szó, mely eszméletemben minijei és jelzett egyitve van, másban is felkölti a jelzett képzetet és fogalmakat; így nála is jelzett és jel épen úgy egyesül, mint nálam eszméletemben egyesült vala. Itt alapul a beszédgyakorlás azon nagy elve, hogy a gyermekek mindig látott és tapasztalt vagy jelzett tárgyakról beszéljenek, mindig tapasztalatilag inegjelzett tárgyat öltöztessenek jelbe vagy szóba, vagy beszéd és gondolat együtt járjon (Xnyog\ Itt alapul az olvasás- tanítás azon nagy elve, hogy a gyermekek akkor kezdjék meg az olvasást, mikor már beszédgyakorlatuk elég kifejlett, és mindjárt értelmes, de rövid szavakat kezdjenek olvasni. Itt alapul az írva olvastatási és olvasva iratási tanmód (Lásd Oktatástan II. kötet 67 lap, és kézi ABCém hatodik kiadás). A képzettársítás három utolsó törvényén alapul a képes beszédek közül a Metonymia és Synecdoche. §. 50. A képzetek visszaidézésének részletesebb törvényei. A képzetek visszaidézése nem történhetik más módon, mintha azok mozgásba jönek; mozgást képzelni nem lehet idő nélkül, vagy a nélkül, hogy a képzetek visszaeszmélés közben egymásután ne soroltatnának : tehát a képzetek visszaidézésénél azon fö törvények mellett, melyeket fentebb láttunk, a képzetsorokra és ezeknek törvényeire kell még részletesebben figyelni, melyek nemcsak az emlékező erő (memoria) körébe léptetnek át bennünket, de a visszaemlékezés (recordatio) szabályait is elölegesen megállapítják. Ilyen szabályok 1) Ha valamely képzetsorból ABCD ..........V. az első tag visszajön eszméletembe, a zonnal visszajön annak egész sora. Például szolgál erre az, hogy ha valamely betanúlt versnek első szavát juttatják eszünkbe, az egészet folyvást földmondjuk. 2) Ha képzetsornak közepéből jön vissza eszméletembe egy tag, pl. M; akkor a két szomszédtag is pl. az előző L és a következő N is visszaidéztetik; minthogy M mind az L, mind az N taggal összeköttetésben van — LM és MN. De a mint az MN képzetösszekötés előáll, N képzet azonnal és épen akként emelkedik vagy lesz világos, miként L alá- sülyed vagy homályosul; tehát a képzetsor ily esetben inkább elöhalad és elöfelé világosii! meg. Innen érthetni, hogy ha idegen szavakat tanulunk, hamarabb eszünkbe jut az, hogy valamely idegen szó mit jelent hazai nyelvünkön, mint az, hogy nyelvünk valamely szavát idegen nyelven hogyan fejezzük ki; pl. hamarabb eszébe jut a gyermeknek, szavak tanulásakor, ha kérdezik, hogy inensa latinul mit jelent? mint ez, hogy asztal latinul hogy van? 2*
