Református főgimnázium, Nagykőrös, 1855
Tartalom
22 Hasonló nyomatú ütemek azok, melyek a két középső szótagot rövidnek meghagyják , mint: a) Zenei kifejezése : b) - - ^ - Zenei kifejezése : Példa a lengedezőre : Rég veri már [ stb. Az a) alatti ütemre : Lesz e neki | még valaha | jó napja A b) alatti ütemre: Azt ig adott [ mivel a biit ] ölje meg. Ellenkező nyomatú vagy súlyú ütemek azok lesznek, melyek a két középső szótagot, vagy annak valamelyikét, meghosszabbítják; jelesül: péld. Kerek az én ] subám alja st. péld. Tisza parton j van egy hajó | stb. péld. Szabadságom ] be van zárva [ péld. Ke szomorkodj | légy víg. péld. Fölfelé megy | borban stb. Látjuk hát ezek közt a dijambust (w _ w _) ditrochaeust (- w - w) is, ezeket is megszenvedi a magyar ütem , de nem úgy, hogy egész sor csupa szökő, vagy lejti lábakon sántítson le, mert ennél mi sem volna szenvedhetlenebb ; hanem csupán változtatásul a Choriambus helyett. A többi (a, c, d, alatti) lábak czifra neveit nincs miért felhordani. Hol kelljen pedig a lengedezöt fölcserélni: erre, azt hiszem, állandó szabály nem lehet. Némelyek (mint Erdélyi) megkísértek a Choriambus és felváltói helyét a dalsorban kimutatni: a szabály, mit így alkottak, áll egyik dalra, másikra nem; áll részben de nem az egészben. Én, a menynyire népdalainkat ismerem, a négyes ütemre nem adhatnék szorosb szabályt ennél: „lengedező, vagy vele hasonló nyomatú láb, a hol csak lehet; hol nem telik, ellenkező nyomatú , valamelyik a fenebbi a—e közül.“ De hisz ez annyi volna, mint semmi mérték! — fognak felkiáltani a ,,forma“ emberei. Epen nem. Ugyanazon szeszélyes változatosság nyilatkozik itt is, a mi föntebb a soroknál. Am kisértse meg valaki népdalt írni tiszta szökő vagy lejti (jambus, trochaeus) lábakon s azt épen úgy, mint a mérték kívánja, el is dalolni: türhetlen egyhangúsággal gyötrendi a magyar fület. Ellenben a fóntebbi ütemek czélszerü vegyítése, metszettel párosulva, oly rhvth- must ad, mely hangzatosságban fölér bármely idegen formával s azon felül sajátunk, édes mienk. a) ~b) wc) — d) e) - - - ; zenében : -; zenében : ~~; zenében :- - ; zenében:-----1—<«v = F3==£3: jtZÍH=LW=É2 *1 9 *-É é----- w; zenében m
