Református főgimnázium, Nagykőrös, 1853
Tartalom
5 fk A tudományok körüli erélyesebb küzdelem 1833-mal kezdődik. A jelen programm szerkeztője ekkor kezdte itt hivataloskodását. Ekkor több tantárgyak vétettek föl, még pedig reál irányúak , a tantárgyak sorába, milyenek a természettudományok, különösen a természettan, szélesebben kezdték tanítani a mathesist. Az encyclopädicus cursus tehát valólag megszűnt, s a philosophiai tudományok elég terjedelemben taníttatlak. Ekkor minden tudomány tanítása magyar nyelven hangzott a tanszékekről. Az alsó iskolák tanítása a nevelés- és oktatás-tanban járatlan ifjakra lévén bízva, hogy ezek jobb sikerrel tanítsanak; a bölcsészeti tudományok között a nevelés és oktatástan gyakorlatilag taníttatott; minek eredménye lön, hogy nem csak a helybeni iskolák számára kerüllek sokszor valóban ügyes tanítók, de Hajd ú-Szoboszló , és Újváros is tiszteltek meg bennünket hizodalmuk- kal , és a nagykőrösi iskolából teljes megelégedésökre nyertek tanítókat. Itt is bebizonyúlt, miként az erény távolban sokszor többre becsültetik, mint közelben. A kecskeméti intézet az 1833-ik év óta épen így terjedt, nemcsak külsőleg nagyobb épülete, de szellemileg is valóban jeles tanárai által; kik közt a tudós és eszélyes Tatai András, az ügyes b. e. Szabó Sándor, később a tudós és tekintélyes Karika János urak megemlítendők. Kecskeméten volt az egyházkerületi ügyvitel helye; következőleg a hol, és miként lebelelt, a nagykőrösi intézel hatásköre az egyházkerületben háttérbe szoríltaték , és pedig, ha nem mindég, de mégis a közügy kárával. A küzdelem folyt. — Az egyházkerület belátta a hiányokat, melyek a czéllalan, néha nemtelen versenyből származtak, belátta az erő-veszteséget , mely ugyanazon tantárgyak tanítására fordíttatik a két intézetben , átlátta , miként a kecskeméti Lyceum nem a helv. hi tv. evangelicusok debreczeni, vagy sárospataki, vagy pápai collégiuma; ezért ajánlatot tett a két egyháznak 1839-ben az iskolák egyítésére , de ezt a particularismus túlsúlyja az universalismus fölött, az ön-érdeknek fölül emelkedése a közügyön teljesen meghiúsíták. Mit magában véve is csak sajnálni kell. Fájlalni kell nemcsak azon korra, de a közbejöttre, főleg a jelenre nézve. Különösen fájlalni kell azért; mert ezen egyetértési terv meghiúsulása után , meghiúsíttatolt egy nagy és termékeny, s hatásaival áldásteljes eszme. Ez az egyházkerületi mesterképző intézet, mely, bekell vallani, mint ilyen még ma sincs. Nincs! úgy az álladalom mint a protestanlismus nagy kárára. Ezen eszme Mélt. Gróf Széky Teleky Sámuel úr által indítványoztatott; elhatároztaték, hogy az Nagv-Kőrösön legyen , még pedig a gyakorlati gázdasággal összekötve, azért, hogy a tanítók a gazdaság tudományba gyakorlatilag bevezettetvén, arra a nép gyermekét oktathassák. E célból az egyházkerület Karika Pál urat, mint kiképzett gazdát, küldé külföldre, hogy a nevezett czélra magát tovább képezze. A közjót mindég szivén viselő nagykőrösi közönség pedig, 25 hold földet szakított ki legelőjéből a gyakorlati gazdaság űzésére, eszközöket és költséget szolgáltatott, s tanárt fizetett. Es ezen nemes, ezen messzeható, a nemzeti jóllétet, ott hol kell, alapítani szándékozó intézkedésnek kevés sikere Ion! Fájdalom! kevés sikere, — és nem azért , mintha helyben akár az elöljárók , akár az illető tanár úr által a lehető meg nem tétetett volna az intézet virágozlalására, — bár Iliacos intra muros peccabatur, et extra;— hanem és főleg azért; mert az egyházkeríileli kormány a nagy körösi intézet növendékeinek alkalmazását nem csak elő nem mozdítá, de sőt akadályozta. Pedig, ha a mesterember mesterségét azért tanulta, hogy azt használván , utána érdemelje meg kenyerét; a kenyér-tudományokat is bizony azért tanuljuk, hogy másoknak használjunk, de magunknak is érdemeljünk valamit. Midőn már a nevelés- és oktatástant hallgató nagykőrösi ifjak tapasztalnák, miszerint a nevezett gyakorlati tudomány tanulásának csak a nagykőrösi intézet falai közt van sikere; igen természetes eredmény az lön, hogy az ifjak közöl csak kevesen fordítottak a nevezett tudományok tanulására kellő figyelmet és szorgalmat. Ily körülmények közt lépett le a fent nevezett tanár úr. Az esemény terhes 1848 és 1849 évek eljőnek. A nagykőrösi lyceum mesterképezde ága még kevésbé virágzott mint az előtt. A philosophiai tudományok azonban terjedelmesen tanítanak. Jön az l849/50 tan-év, melyben a magas kormány által az iskolák, főleg a gymnasiumok átalakítása erélyesen sürgettetik. A nagykőrösi elöljáróság, részint az eddigi küzdelmekből eredt kevés sikeren okúivá, részint messzebb nézve a jövőbe; a magas kormány intésének hódol, hozzá log az átalakítás
