Református főgimnázium, Nagykőrös, 1853
Tartalom
4 söd. 1690-től fogva kezdték az itt végzett ifjak a S. nagy pataki iskolát is látogatni, de többnyire a debreczeni collegiumba mentek, mentek Erdélybe, sőt Londonha is. Nocolaus Debreczeni Londinum petiit 1703. A híres Úri István itt született, itt tanult, s lett oxfordi professor. 3) A theologus és philosophus tanulók , kiknek száma régibb időkben is sokszor ív negyvenet haladta, a hívek kegyes adakozásaiból közös asztalon éllek, s egy épületben laktak. Úgynevezett sup- licatiokra még 1793-ban is eljártak. Az 1701-diki iskola törvények Egri István rectorsága alatt igen jellemző vonatát adja a tanulók bentlakási életüknek: „De officiis coqui: ut totius scholae existima-. „tio sarta teclaque permaneat, coquus a seniore ordinatus in oppido pie et honeste se se gerito , „neminemque verbis aut factis laedito, imo honestissime singulos a minimo ad maximum excipito , „matronas modeste salutando, ad cibum pro societale scholastica parandum piacidé rogato , ac pro „beneficio praestito gratias agito, rém alienam eliam levissimam, clam , aut palam ne surripilo , se- „cus íaclurus pro merítő punitor. “ stb A bentlakók egyenruhát — hosszú fekete ruha (toga) — viseltek az új időig. Más öltözet keményen tiltatott. Tilos öltözet volt a törökös ruha, később a piros és sárga csizma, tatár keztyűk, és a „pilei Pajdonum more flexi“ — Biróbosszúságára nevű föveg, a katona köpeny sem volt szabad. Nem volt szabad törökösen borotválkozni, valamint a nagyon íenyírt, úgy a nagyon hosszú haj is tiltatott; különösen pedig a fülekre kunkorgatolt haj, mely akkor miziri gallérnak neveztetett. Az 1715-ki név-sorozatban ez áll: Steph. S. Karancsi ad Turcas confugit. Miként az előadott jelenetekből láthatni, az intézet eddigi jelleme volt a) az erkölcsi nevelés és figyelemre vive, a szigorú erkölcsiség, szoros fenyíték, bezártság; b) a tanulmányokra vive a theo- logia s segédtudományainak tanulása, és semmi reál ismeretre törekvés; c) ezekből fejlett a vallásos erkölcsiség, ha néha-néha ritkább kihágások történtek is. Ez a nagykőrösi tanintézet ó kori élete, mely csendes és nyugodt vala , mint egy vallásos családi élet. Az iskola életének ezen fővonatai bizonyos módosúlással megvoltak a nemzeti élet ébredésének első kezdetéig, vagy midőn a latin nyelv szigorú uralma szűnni kezdett. ÍI. Az intézet éleiének második korszaka küzdelemmel kezdődik. Küzdik ebben holt nyelv élővel y küzdik iskolai avúlt szokás a divat élettel, küzdik ön-érdek a köz-érdekkel; hogy már egy pár phi- losophusi kifejezést is vegyítsek a tárgyba, az így lét a máskép lehetés — és levéssel. Még pedig túlszárnyal ebben a tudományos képezésrei figyelem az erkölcsi képezés fölött, nem úgy mint az ó kori életben ; ezért szólunk itt előbb a tudományos képezés jeleneteiről. l) A küzdelem tudományos tekintetben 1808-ban kezdődik, mikor a Dunamelléki helv. hitv. egyházkerület, a nagykőrösi, valamint a kecskeméti egyházat is feíszóllítotla az iránt, hogy a huma- nitalis iskolákat végzett ifjak számára az úgynevezett encyclopädicus cursust, miként az a debreczeni collégiumban vala, állítanák föl, vagy a theologiát és a philosophiai pályára tartozó tudományokat két éven át taníttatnák a humaniórák fölött. A tudományok küzdelmét, még ezen korszak kezdetén, igen csekélynek, mondhatni erélytelennek nevezhetjük; mert bár a theofogia ekkor is megmaradt vezér tudománynak ; még abban is mindég a latin nyelv volt uralkodó , miként a philosophia tudományokban is, melyek közűi a leginkább reál irányú természettudományok hiányzottak, egyedül alkalmazott mennyiségtan cím alatt taníttatott valami a természettanból. Azonban a mindég bentlakó , s folytonosan a városi jótéteményből élő ifjúság növekedett. 1823-ban kezdték a régi iskola épületet újjal fölváltani, de a jelen tágas épület 1829 és 1830-ban emeltetett föl, küzdve a kecskeméti nagyobb épülettel. Ez alkalommal a két iskolára nézve az egyházkerület két részre szakadt, küzdött sokszor a közjónak hátrányával, néha-néha az ellentétből fejlő versenyzési haszonnal is.
