Református főgimnázium, Nagykőrös, 1853
Tartalom
A nagykőrösi tanintézet életrajza. Ha egyének életéből sokszor példás tanulságokat vonhatunk el, melyeket követnünk vagy kerülnünk szükséges; ha az álladalmaknak is van életük, melyekből az isteni gondviselés igen sokszor csodásán intő példát mutat fel az embereknek: akkor az iskolák élete, mint az álladalom igen nevezetes egyéneié , főleg tanulságul szolgál. Tanulságul szolgálnak az iskolák , mint olyak, melyek az egyes egyének kiképezésének s az álladalom kifejlesztésének tényezői. Tanulságul szolgálnak az iskolák fokonkénti emelkedésük, megállapodásuk vagy talán visszaesésük által is. Ez, és helybeni kívánat oka annak, miért a nagykőrösi főgymnasium első programmja, új pályáján , annak élet-leírásával kezdődik, a helyett, hogy jelenleg szorosan tudományos értekezéssel nyitnék meg azt. I. A nagy körösi helv. hilv. magasb fokú tanintézet születése mely időre esik , bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a reformatiot csak hamar és pedig az egész gyülekezet elfogadta ; melyből, továbbá népessége és vagyonosságából, hihetőleg következtethetni, miként az akkori idők és körülményekhez képest magasabb fokú tanintézetről is gondoskodott. Erre enged következtetni 1632-bőli jegyzőkönyvének tartalma és szelleme, melyből világosan kitűnik az, miként ez intézet nem ekkor, hanem már jóval előbb vette léteiét. A nevezett jegyzőkönyvből olvashatni 1) Mily nagy gond fordíttatott az ifjúság erkölcsi nevelésére. Fő szerepet vitt ekkor a vallásos erkölcsi nevelés. Nemcsak templomba kellett szorgalmalosan járni, hanem .estve, reggel, s evésnél is együtt imádkoztak; mert—miként alább látható lesz — együtt laktak s közös asztalról éllek. Az eslveli és reggeli preces elmulasztása nagy büntetést vont maga után. A részegeskedés, kicsapongás, káromkodás keményen bűntetteitek ; a káromkodót meg- vesszőzték és kicsapták. Ünnep napon mezőre, kertbe vagy erdőre kimenni tilos volt. 1704—1705 név-sorozatban ez áll: Joannes S. Tabajdi propter maledictum : „veszett atta“ — emissus est. 1725. D. Petrus Dömsödi ob maledictiones his formulis: „Lánczos teremtette, lánczos mennykő üsse meg a „lelkedet, kurvanyád ebatta“ — virgis caesus schola ejicitur. "Vallásos idők! 2) A talnulmányokat mi nézi: Ekkor már philosophia és theologia taníttatott, még pedig latin nyelven, e mellett görög és héber nyelv. A hazai nyelvet nem csak nem mivelték, de beszélését is erősen tiltották. ,,Nemo — így szól egy törvény — loco latinitati destinato hungarice loqui audeto, secus trés denarios solvito. „Lingvas originales hebraicam et graecam singuli diligenter colito.“ S ott lejebb: „vernaculum sermonem „tarn quam omnis rusticitatis et obscuritatis fonlem-------severe tarn domi quam foris, continuo, sine „ exceptione vacationis, vei id genus aliorum refugiorum prohibemus.“ A tudományokból examenek, de- clamatiok s disputatiok tartattak. A tudományokban az ifjak oly kiképezést kaptak, hogy a legnevezetesebb egyházak innen nyerhettek tanítókat (rectores). Ilyenek voltak : Türke (Túrkevi) Tiszaföldvár, Raczke (Ráczkevi), Szent- Endre, Veresegyháza, Monor, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kúnszenlmiklós, D. Vecse, Makó, Döm1*
