MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988

1988. augusztus 29. • 847. őe. - Oldalszámok - 1988. 847. 4.

íl^lfe' '•*v lltf'i~ k hangulat a jelzettől még differenciáltabb. Erőteljesebb a félelem, az aggodalom, az intézkedések kedvezőtlen hatása érzékenyen érint minden társadalmi réteget. Sokszor még a legjobb szándékú gondolatnak, javaslatnak sem tudunk elég szövetségest találni. Az emberek igen nehezen igazodnak el a sokfajta hatás között,amely a rádión, TV-n, a sajtón keresztül éri őket. Joggal várják, hogy adjunk számukra tájékoztatást. Ehhez a hagyományos módszerek ma már nem elégségesek. Egyetértek Sándor elvtárssal abban, hogy még közvetlenebb kapcsolatot kell tartani a különböző szintű párt, állami, társadalmi szervekkel, jobban meg 4<ell ismernünk a munkások, értelmiségiek, szövetkezeti parasztok gondolatait, hangulatát. Helyzetismeretünket uj módon kellene bővíteni, nagyobb nyitottsággal az alulról jövő kezdeményezések iránt. Igaz, hogy a politikai hangulat, az emberek felelősségtudata kedvezőbb, mint az ország más területein, de ez nem jelenti azt, hogy mi várakozhatunk, kényelmesek lehetünk. Az úgynevezett alternatív gondolkodás hatásaival nekünk is számolnunk kell. Annál is inkább, mert a megyében meglévő valós feszültségekre építhetnek. Ilyennek tartom pl. a szénbányászat helyzetét, amelyben nem lesz könnyű megnyugtató megoldást találni. A problémákat akkor tudjuk megelőzni, ha időben felismerjük és tudatosan kezeljük megoldásukat. A politikai tudatformálás feladatait azzal a konkrétsággal ahogyan korábban tettük, a jelenlegi időszakban nem igen tudjuk felvázolni, mégis egyetértek azokkal, akik azt mondják, sajátosabb feladatokat kellene megfogalmazni tartalmilag és a módszereket tekintve is. A gazdasági propagandában erősíteni kellene, hogy a szerkezetváltással, a műszaki színvonal fejlesztésével nem szabad késlekedni. Ugyancsak erősítsük azokat a gondolatokat, amelyek a belső rendet a szervezettséget, az újfajta érdekeltséget szolgálják. A teljesítményelv következetesebb megvalósítását, a tőkemozgást, az export orientált termelői magatartást támogassuk a politikai munkával is. Ezek a kérdések a megyében különösen fontosak. Fel kell készíteni jobban a közvéleményt arra is, hogy az egyesülési, társulási törvény milyen változásokat okoz a tulajdon viszonyokban. Fontosnak tartom a demokratikus vitákat, nemcsak a népfront keretében a különböző törvényjavaslatokról, hanem olyan kérdésekről is, amelyek bennünket helyileg közvetlenebbül érintenek, mint pl. a területfejlesztési politika. , A II. fejezetet tekintsük alapnak, de a javaslatokat figyelembe véve érzékeltessük, bővítsük konkrétabban, hogy a megyében hogyan gondolkodunk a politikai tudatformálás tartalmi és módszerbeli kérdéseiről. Ezzel tudunk hozzájárulni a kibontakozás tudati feltételeinek megteremtéséhez.