MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988

1988. március 29. • 841. őe. - Oldalszámok - 1988. 841. 38.

IS ^ ,J^ " - 2 Az eltelt idősssakban a prognózisoknak megfelelően tovább folytatódtak a megye né-pesaégére jellemző kedvezőtlen folyamatok /a természetes fogyás, a vándorlási veszteség/. Az időskorúak száma tovább nőtt, a mxmkavállalási koruaké csökkent. A mtmkaerőkereslet szűkülése és az üzemek racionalizálási törekvései miatt kisebb feszültségek keletkeztek a foglalkoztatás terén. A globálisan egyensúlyban lévő munkaerőkéreslet-kinálatot fokozódó stinikturális feszültség kiséri. Csökkent a kereslet a s zaic*" képzetlenek iránt, nehezedett a végzős diákok elhelyezkedése, ellentmondás érzékelhető a szakmai képzés szerkezete és a vállalatok munkaerőigénye között. Feloldásukban mind nagyobb szerepet kap a munkaerőátcsoportositás és átképzés. ^ . . A gazdaság anyagi-műszaki alapjainak korszerüsitéséhez tartozó beruházások folyó áron számitva mérsékelten növekedtek, ami iigyanakkor csökkenő műszaki tartalmat 3«l®ii"t» -^z anyagi ágak közötti megoszlásukban átrendeződés figyelhető meg : csökkent az ipari, jelentősen emelkedett a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházások súlya. Bz utóbbiak nagyrészt a világbanki programokhoz kapcsolódnak. A beruházások anyagi-műszaki összetételén belül az épitések arány, növekedése Jellemző. Kevés a gépi-technológiai rekonstrukció, a műszaki-gazdasági megújulást elősegítő korszerűsítés, szerények a külső működő tőkék bevonásának eredményei* A fejlesztési tevékenység az irányelvektől eltérően nem vált erőteljesebbé. A központi programokhoz való kapcsolódás mértéke elmarad a lehetőségektől. Ebben a szubjektív tényezők mellett jelentős szerepet játszik a megye sajátos iparszerkezete* A tervidőszak első két évében szándékainktól eltérően alig javult a termelőágazatok jövedelemtermelő képessége. Kielégítőnek nevezhető a vállalatok nyereségnövekedése, az azonban kevésnek bizonyult a fejlesztési források érdemleges bővítéséhez. A megye gazdaságának ágazati szerkezete és területi elhelyezkedése nem változott jelentősen. Az irányelveknek megfelelően az átlagosnál dinamikusabban fejlődött a gépipar, az épitőanyagipar. _^ lí