MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1988
1988. március 29. • 841. őe. - Oldalszámok - 1988. 841. 39.
*•<*" "* j. -i , f - "* *f' ^ ^ . -. ^ ÍV . A termékszerkezet vállalati korszeriisitésére valamennyi ágazatban vannak jó példák, ütemük azonban elmarad a követelményektől. A technológiák megujitása elsősorban a források szűkössége, a szelektivitás néhol tapasztalt hiánya és a vállalati fejlesztési stratégiák kidolgozatlansága miatt lassú. A fajlagos anyag-energia és élőmimka ráforditások csökkentésében a vállalatok mérséklődő eredményeket értek el, az egyszeri tartalékok zömében kihasználásra kerültek. A további előrelépés jelentősebb szerkezetváltást és technolégiai fejlesztést tesz szükségessé. A belső irányitási és érdekeltségi rendszerek korszerüsitése nem a kivánt mértékben ösztönzött a magasabb teljesitményekre, a minőség és a munkafegyelem javitására. Helyenként visszafejlődés tapasztalható a kooperációs kapcsolatokban. ^. A megye ipari Hzemei összességében növekvő mértékben járultak hozzá a külgazdasági egyensúly javitásához. Az export mindkét relációban a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően alakult. Konvertibilis viszonylatban a két év alatt 40,9 %-kal nőtt, rubel relációban pedig 10,7 %-kal mérséklődött. A vállalatok növekvő aktivitással használták ki a pályázati rendszer adta előnyöket. Több pozitiv kezdeményezés történt a versenyképesség javitására a stratégiai termékek arányának növelésére. Sikeres volt a híradástechnikai profilra való átállás a BRG szécsényi gyáregységében; japán tőke bevonásával megalakult a Salgótarjáni üveggyapot Rt; befejeződött az SKÜ hideghengermüvi rekonstrukciójának első szakasza; a Ganz MÁYAG-nál megteremtődtek a vasúti forgóvázgyártás feltételei; megvalósult a harisnyagyár konfekcióipari profilváltása; a RÉKGY-ban átfogó termék- és technológia korszerűsítési tevékenység folyik. A termékszerkezet korszerűsítésére tett lépések azonban nem elég átfogóak,üteműk elmarad a piaci követelményektől. ^ A termelési-gazdálkodási folyamatok hosszabb távú, tudatos alakítását továbbra is akadályozza a nagyszámú gyáregység korlátozott döntési jogköre. Politikai támogatást kapott az Üvegipari Müvek megyei gyárainak önállósodási kezdeményezése. A bányászatban objektív és szubjektív tényezők együttes hatásaként nem sikerült elérni a termelési előirányzatokat. A mosómü belépésével javultak a minőségi széntermelés feltételei, ugyanakkor a kányási rekonstrukció jelentős késésben van. A vállalat jelentős