MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1985

1985. július 2. • 770. őe. - Oldalszámok - 1985. 770. 14.

m - 3 Nagyobb igényességgel mondanak véleményt az alapszervezeti vezetőségek, testületi tagok az irányitó pártszervek munkájáról. A párttagság döntő többsége rendszeresen bekapcsolódik pártszervezete életébe, személyes feladatvállalással segiti a politikai tennivalók megvalósítását. Alapszervezeti taggyűléseken a tagság részvétele átlagosan megközelíti a 80 %-ot. Ezeken a fórumokon, valamint személyes jelzéseikkel szorgalmazzák a jobb munkát, pártszerüen birálják a lazaságokat. A város párttagságának több mint 70 %-a rendelkezik pártmegbizatással. Ezeket az alapszervezetek többsége taggyűlésen erősiti meg és ellenőrzi teljesítésüket. A párttagok egy része azonban nem ismeri eléggé a Szervezeti Szabályzatot, nincs tisztában jogaival, illetve nem megfelelően él azokkal. Tapasztalható olyan felfogás, mely lebecsüli a Szervezeti Szabályzat által biztosított jogokat, vagy a kötelezettségektől elszakitva ezeket túlértékeli. Előfordul, hogy az elemi követelmények sem érvényesülnek megfelelően. /Pl. tagdijfizetés, taggyűlések látogatottsága, véleménynyilvánítás stb./ A pártmegbizatások teljesítésének számonkérése sok esetben formális, elmarad az elismerés, vagy a felelősségrevonás. 3/ A pártirényitás folyamatéban és elemeiben erősödtek a demokratikus vonások. A munkatervezésnél növekedett a különböző testületek önállósága. Csökkent a kőtelezően előirt napirendek száma. A munkaprogramok, üléstervek készítésénél szélesebb körből kérnek javaslatokat. A munkatervek nyitottabbak, rugalmasabbak, gyakrabban kerülnek megtárgyalásra előre nem tervezett, de az élet által felvetett kérdések, főleg a VB-k munkájában. A tervezett napirendek többsége az időszerű, aktuális feladatokkal foglalkozik. Fejlődött a döntéselőkészités mechanizmusa* Fontosabb témák elemzésénél, előkészítésénél gyakoribbá vált a testületi tagokból és szakemberekből álló ideiglenes munkabizottságok létrehozása és működtetése, az érintett területek javaslatainak összegyűjtése. A testületek döntési lehetőségét, az érdemi vita kibontakoztatását segiti, hogy a szóbeli előterjesztések jobban megvilágítják a napirend hátterét, szükségességét, összegzik az előkészítő munka sorén felmerült véleményeket. Davult a vita célirányossága, a feladatokra irányuló jellege. A pártbizottságok ülésein a hozzászólók helyi tapasztalataikkal járulnak hozzá a határozathozatalhoz. Az előkészítés és vita kollektivitásának erősödésével a döntések megalapozottabbak, jobban figyelembe veszik a differenciált érdekviszonyokat. A testületek többsége jogkörének megfelelően dönt a helyi időszerű kérdésekben.