MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. október 25. • 726. őe. - Oldalszámok - 1983. 726. 6.

Hiba lenne, ha csak a bányászat visszafejlesztésével magyaráznánk az ipartelepítést. Ettől többről van szó. Az egyoldalú iparszerkezet, a viszonylag alacsony foglalkoztatottság - ezen beiül a nők, és a mezőgazdaságból felszabadult munkaerő foglalkoztatottsága - gondot jelentett a megyében. Növelte e problémát, hogy a szénbányászat rendkivül gyors ütemben visszafejlődött. Iparunk Salgótarjáni medence központú volt, a járások keresték az ipartelepités lehetőségeit. Az iparfejlesztés nemcsak foglalkoztatási problémáinkat igyekezett megoldani, hanem e kedvezőbb iparszerkezet kialakitását is segítette. Olyan iparágak honosodtak meg a megyében, amely az egyoldalúságot megszüntette* Néhány letelepitett egység ma a megye legkorszerűbb üzemei közé tartozik. Ugyanakkor mások megrekedtek fejlődésükben. Nemcsak műszaki, technikai vonatkozásban, hanem gyártmányszerkezetben sem tartottak lépést a növekvő igényekkel. Ezeket a kritikai megjegyzéseket meg kell tennünk, s igy lehet igazságosan megitélni az ipartelepítést. Meglévő, hagyományos üzemeink fejlődését is ugyanigy végig kellene kisérni, értékeiket különösen hangsúlyozni, még akkor is, ha voltak ebben bizonyos megtorpanások. Mutassuk be ezekben az üzemekben a végrehajtott jelentős rekonstrukciókat, a gyártmányszerkezet változását, a technikai, műszaki szinvonal fejlődését. Utaljunk az ipar és a mezőgazdaság kölcsönhatására és arra, hogy mindez mit jelentett a társadalmi fejlődés szempontjából. A II. fejezet tényszerű, meggyőző, jó összehasonlitásokat tartalmaz. Javaslom viszont, hogy a szerkezetnél ne csak a foglalkoztatottak számát mutassuk be, hanem az élőmunka hatékonyságának alakulását is. A statisztikai melléklet rámutat néhány sajátosságra, az országostól eltérő helyzetre. Ezeket bővitsük ki és hozauk előre a 4. oldalra összegzőként, A fajlagos ráfordításra, az élőmunka és eszközhatékonyságra, a technológiai fegyelemre és az irányításra elhangzottakat vegyük figyelembe és ezzel bővitsük az irásos anyagot is. A III, fejezetben a program konkrétságát hagyjuk meg. Kiinduló pont továbbra is az iparszerkezet olyan alakítása, a gyártmányszerkezet fejlesztésének olyan iránya legyen, ami minden piacon versenyképes, jól értékesíthető terméket eredményez. Mivel szerény fejlesztési lehetőség van, a fő ut a rekonstrukció, de vannak programok, kisebb fejlesztések, amelyek megpályázására is vállalkozni lehet. Erőteljesebben hangsúlyozzuk, hogy az élőmunka termelékenysége, az eszközigény mérséklése, a fajlagos anyagos energiafelhasználás csökkentése érdekében általában mit akarunk tenni,