MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983

1983. október 25. • 726. őe. - Oldalszámok - 1983. 726. 4.

Szálai László elvtárs

: Figyelembe véve a KB., s az országgyűlés vitáját ugy látom, hogy jó lenne, ha a BRG-ben az önállóság kérdésében, a termékek szinvonalában lépni tudnánk. Kérdés, hogy az iparpolitika gyakorlati végrehajtásában az ágazati elv és a területi elv kapcsán kellő összhangot tudunk-e kialakitani, A kooperációban előbbre kell lépni, az együttműködést, a mezőgazdasági és ipari üzemek között erősíteni. Az önálló vállalatok működésének komplex vizsgálatában, a fejlesztések, a hosszabb távú feladatok kialakitásában az ipari.minisztérium nagy segitséget nyújt a pártszerveknek, A telephelyeknél az ilyen jellegű rendszeres aakmai értékelés hiányzik, Javaslom a szóbeliben az élőmunka termelékenységét a leirtakon tul a nemzetközi összehasonlítás vonatkozásában is megemliteni, Davaslom továbbá a TMK munka, a karbantartás kérdését kihagsulyozni, A központi anyagban bátoritás van arra, hogy a differenciálódást szorgalmazzuk, segítsük. A szóbeliben még kritikusabban kellene szólni a munkafegyelemről, A szervezeti, irányitási kérdéseknél az önállóság kérdését tovább nem érdemes élezni, mert ezekben a szervezeti keretekben is lehetne önállóbban gazdálkodni. A személyi feltételeknél jelezném, hogy vezetői utánpótlási gondjaink vannak. A pályára orientálásban, a végzett szakmunkásoknak szakmában történő elhelyezkedésénél gond van, a hiányszakmák száma szaporodik. A feladatokkal egyetértek, a politikai munkában meg kell keresni azokat a hatékony módszereket, amelyekkel tovább haladhatunk. Soltész István elvtárs

: Az előterjesztéssel - különösen a termékszerkezet egészséges és célszerő változásával - az ipari minisztérium egyetért. Az valósult meg, amit a kormány a gazdaságpolitikában megcélozott, A struktúra váltással összefüggésben az anyag- és energiatakarékosság, mint kormányprogram jobban érvényesül, mint az országos átlag, A fejlesztéseket a kevesebb anyag- és energiaigényű, magasabb feldolgozottságu termékek irányában kell megvalósítani. Feszültségek vannak a gyáraknál az export - import egyensúllyal, amely károsan hat a gép és alkatrész ellátásra. Ezen ugy segithetünk, hogy növeljük a tőkés exportot. Most már feladat a rubelelszámolású export növelése is. A szállitási fegyelmet ki kellene hangsúlyozni, ez az ország ipari együttműködésének a visszahúzója. A vidéki gyárakat a gazdaságosság alapján lehet fejleszteni, A nagy tőkeigényü vállalatok /bár^észat, kohászat/ szerényebb fejlesztésekkel kell, hogy számoljanak. Az anyagmecfakaritásra kell ösztönözni, a minőséget,