MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1979

1979. március 26. • 602. őe. - Oldalszámok - 1979. 602. 13.

milliárd forint került felhasználásra,mely megegyezik a IV. ötéves tervidőszak összteljesitésével. Gyorsult az ezzel foglal-* kozó szervezetek műszaki-technikai fejlesztése, a végrehajtott összevonások, az építőipari karbantartó bázisok kijelölése jól szolgálták a munkák szervezettségének és hatékonyságának növekedését. A saját igények kielégitése mellett fokozódott a területi és kommunális feladatok megoldásában a közel 800 főt foglalkoztató vállalati és szövetkezeti házilagos épitőbrigádok és egységek szerepe. 1975. óta a 2500 családi ház épitésében döntő volt a lakosság és a magánkisipar részvétele. A fejlődés ellenére az építőipar tevékenységének szinvonala elmarad a tervezettől, az igényektől és a lehetőségektől: Az V. ötéves terv második felében felgyorsult műszaki fejlesztés ellenére az alkalmazott technológiai láncok kiépitése nem teljeskörü, az ipari háttér fejlesztésében párhuzamosság van, lassú az előbbrelépés az együttműködésben. Nem^történtek kellő intézkedések a szakember és középvezetői állomány szükséges megerősítésére és felkészítésére. A korszerűbb üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztése, a vállalati belső irányitás és szervezettség javítása, a munkafeltételek biztositása, a szerződési és technológiai fegyelem elmarad a követelményektől. Még mindig magas a kivitelezők munkájára visszavezethető minőségi, esetenként technológiai kifogások mértéke. Az V. ötéves terv első három évében a megye szocialista építőiparának teljesítménye hullámzó, 1976-ban és 1978-ban elmaradt a tervezett növekedési ütemtől. Ez feszültséget okoz a kommunális fejlesztéseknél, a lakásépítkezéseknél az igények és a kapacitások összhangjának megteremtésében, elsősorban a szereié sx es befejező munkák területén. Továbbra is sajátosságként jelentkezik, hogy^ az állami vállalatok termelési részaránya az országos átlagtól alacsonyabb. A megye építőipari kapacitásának egy része az indokoltnál szétaprózottabb, a munkavégzésben sok a párhuzamosság, egyes területeken alacsony a munkatermelékenység. Az állami vállalatoknál végrehajtott műszaki-technikai fejlesztés eredményességét gátolja, hogy 1975-től közel 500 fővel csökkent a létszám, és ezt nem tudták a termelés, a gazdálkodás belső tartalékainak jobb hasznosításával ellensúlyozni. Gazdasági stabilitásuk nem javult kellő mértékben. A képződő fejlesztési forrásuk erősen beszűkült. A szövetkezeti építőiparban néhány egységben nem tapasztalható megfelelő törekvés az építőipari tevékenység műszakitechnikai fejlesztésére, a szakemberképzésre, időnként erejüket meghaladó feladatokra vállalkoznak. A megnövekédett felujitási és karbantartási feladatokra való felkészülés feltételei nem minden területen tisztázottak. A kialakult jövedelmi és kereseti arányok hátrányosan hatnak az állami vállalatok munkaerőhelyzetére.