MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1979

1979. március 26. • 602. őe. - Oldalszámok - 1979. 602. 14.

Az épitőipari szervezetek munkáját befolyásolja, hogy a velük szemben támasztott igények hullámzóak, több esetben az eredeti szerződést meghaladó feladatokat kell megoldaniuk, A kivitele­zési munkák jelentős része a középtávú tervidőszak második fe­lére összpontosul* Továbbra is zavarják a termelés ütemességét az országosan jelentkező anya§- és gépellátási problémák, a kooperációs fegyelem hiányosságai. 2./ Az V. ötéves tervben javult a tervező munka szinvonala. Több intézkedés történt a helyi tervező szervek helyzetének rendezé­sére, a feladatok rangsorolására, A jelentkező megyei feladatok közül a lakástervezés több mint 70 %-át, az egyéb kommunális feladatok 25 %-át, a mezőgazdasági és élelmiszeripari létesít­mények tervezéseinek több mint 80 %-át megyei tervező szervek oldják meg, Néhány országos tervező vállalat - igy a LAKÓTERV, KÖZTI, VÁTI, ÉSZAKTERV, MÉ1YÉPTERV stb. - bevonása továbbra is meghatározó szerepet játszik. 1978. -végére az V. ötéves tervi legfontosabb célkitűzések végrehajtásához a tervellátottság ':c biztosított. A megyei pártbizottság 1977. évi beruházásokról szóló határozatának megfelelően előbbrelépés történt a beru­házási munkák előkészítésében, szervezettségének, bonyolításá­nak továbbfejlesztésében, az ehhez szükséges feltételek meg­teremtésében. A megyei tervező szervek tevékenysége ugyanakkor elmarad az igényektől. Nem sikerült minden esetben a tervezésben az épí­tőipari vállalatok technológiai felkészültségével összhang­ban álló megoldásokat előtérbe helyezni. Továbbra is problé­mák jelentkeznek a tervező, kivitelező és a beruházásokat bo­nyolító szervek együttműködésében. 3./ Az V. ötéves tervben az épitőanyagipari gazdasági egységek fej­lődése dinamikusabbá vált, termelésük folyóáron megkétszerező­dik az előző középtávú tervidőszakhoz képest. Ez összefügg a megye iparának szelektiv fejlesztésével, adottságainak és le­hetőségeinek céltudatosabb kihasználásával, az épitőipar anyagi hátterének fejlesztését szolgáló központi programok megvalósí­tásának elősegítésével. 1978-ban a termelés értéke meghaladta a 2,1 milliárd forintot, 16-17 %-a exportra került. Ez a megye exportjának 13-14 %-át jelenti, melynek közel háromnegyed része nem rubel elszámolású. Az épitőanyagipari egységek termelése az V. ötéves terv első . három éve alatt változatlan áron 20 %-kal növekedett, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 14,4 %-os emelkedése mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents