MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. március 17. • 363. őe. - Oldalszámok - 1970. 363. 28.

MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Salgótarján, 197o. március 7, §?lg

ó

,

tar

jfo SZIGORÚAN BIZALMAS 1 Készült; 3o példányban. Gépelte: Mné A tsz parasztság erkölcsi-politikai aroulata megyénkben Megyénk mezőgazdasága s ezzel együtt.parasztságunk helyzete is több sajátos vonást mutat és mutatott korábban is, • A kisbirtokosok nagy száma, a viszonylag kevés számú középparaszt, elenyésző számba menő nagygazda. Ez eleve kétlakivá tette a paraszti munkával foglalkozók jelentős részét. - A földosztás bizonyos.mérvű osztálystruktura változással járt. Megnőtt a középbirtokosok száma. Az igényeket alapul véve viszonylag kevés föld állt rendelkezésre, így c földosztás jelentősen javította, de nem oldotta meg teljesen megyénk mezőgazdasági struktúrájának alap problémáját: a törpebirtokok magas arányának s ebből következően a mezőgazdasági túlnépesedésnek, a rejtett munkanélküliségnek, illetve a kétlakiak magas számának a problémáját. - A nagyfokú iparositás, a hibás agrárpolitikai koncepciók következményeként tömeges elvándorlás indult meg az ipar felé. Egyre több paraszti család vált kétlakivá, ugyanakkor a kétlakiak egy része fokozatosan elszakadt a falutól. - A pártszervezetek lendületes szervező, nevelő munkája következményeként az ötvenes évek első felében a szövetkezeti gondolat erősödött, de a szövetkezeti mozgalom legszilárdabb bázisa ez időben a kisbirtokosok s a földosztás alkalmával földhöz jutottak voltak. Az MSzMP politikája megteremtette foltételeit a mezőgazdaság fejlődésének, a mezőgazdasági termelés növelésének. Agrárpolitikánk ugrássserüen megnövelte a parasztság termelési kedvét, vásárlóerejét, életszínvonalát. Ez a gyakorlat által is igazolt helyes agrárpolitika volt az alap, melyen megérle-