MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. március 17. • 363. őe. - Oldalszámok - 1970. 363. 29.

~ 2 lődtek feltételei a mezőgazdaság tömeges átszervezésének. Az átszervezéssel, gyökeres változások mentek végbe megyénk mezőgazdaságának szerkezetében. I. Az átszervezés utáni kezdeti évek néhány problémája. - A közös gazdaságokbal. ez időben zömmel a paraszti családok idős tagjai és az ipari dolgozók feleségei kerültek. Viszonylag kevés volt azoknak a családoknak s száma,.melyekből több személy is részt vett a termelőszövetkezet munkájában. - A kezdeti években, főleg a kellő anyagi-műszaki bázis hiánya következtében, nagyüzemi parcellákon kisüzemi módszerű gazdálkodás folyt. Ez nagy solumenü élőmunka befektetéssel s alacsony hatásfokkal járt. A megtermelt javak elosztása már a végzett munka arányában történt, de annak mértékére és módjára hatással voltak a korábbi birtokviszonyok. - A helytelen anyagi érdekeltségi elv rossz adottságot, a kezdetleges mun- , kaszervezés laza munkafegyelmet, és közös iránti közömbösséget váltott ki. 1962~ben az egy tsz.tagra jutó átlag évi jövedelem 654-2 Ft, volt, alkalmazottaknál 7368 Ftc A kezdeti nehézségek ellenére a tsz-ek anyagi-műszaki bázisa gyors ütemű fejlődésnek indult. Pártunk IX. kongresszusának agrárpolitikai döntései a fejlődésnek ujabb nagy lendületet adtak. E döntések alapján született gazdaságpolitikai intézkedések jelentős fordulatot hoztak mind a termelőszövetkezetek, mind a parasztság életében. Évek óta húzódó és feszülő ellentmondásokat oldottak meg és vitték előre a fejlődést. - A tsz törvény lehetővé tette az önálló vállalatszerű gazdálkodást. Ezen keresztül teljesebben bontakozhatnak ki azok az előnyök, melyek a tszekben rejlenek

e A megnövekedett önállóság már érezteti hatását, A törvény a korábbinál kedvezőbb helyzetet teremtett a tsz tagság számára is. - A földjogi törvény alapján fokozatosan létrejön a tsz földtulajdon..Ezzel valósul meg a régi elv teljes egészében: "azé a föld, aki megműveli,»