MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. február 23. • 309. őe. - Oldalszámok - 1968. 309. 40.

- 2 ^„Az^előadásokat a gazdaságpolitikai témákból sömuiel pártunk agrárpolitikáját is ^óJLlsmerő ssakeebcrek tartottáli far. olnök, mezőgazda**, 4ogtaaáe«oSsJ&-— rási párt- és tanács apparátus, stb/. Felkészítésüket járási székhelyeken ._ eszközöltük. Az időpont megválasztása elősegítette, hogy a tanfolyamok a zárszámadó közgyűlések politikai előkészítősét Is szolgálják. A függetlenített . pártapparátus részéről a foglalkozások látogatása jobb volt az elmúlt évinél. 4 II. A foglalkozásokat a nyilt, őszinte légkör, a bátor vélemény nyilvánítás jellemezte* Bár helyenként lehetett találkozni olyan csoportokkal is, ahol.csak néhány kérdés merült fel, vagy egyáltalán nem volt vélemény nyilvánítás. & alapvetően fUggött az előadótól, de esetenként a téma jellegétől Is. A tanfolyamokon - néhány helytől eltekintve - rendszeresen képviseltette magát a tsz vezetés is. A téli tanfolyamok is világosan mutatták azt a jelentős tudatbeli változást, ami a falun az utóbbi években végbement. Az ujtlpusu emberi viszonyok kialakulása egyre jobban segíti a gondolkodás megváltozását. %yre inkább megszilárdul.a közös tulajdonhoz való szocialista viszony s a kollektív munka értékrendje. A falusi közvéleményben összeomlottak az egykori rangok, uj tekintélyek nyertek és nyernek elismerést. A falu központi alakja ma a dolgozó paraszt. Tsz parasztságunk helyesli, elfogadja a párt politikáját, dolgozik annak végrehajtásáért, mert abban látja saját boldogulásának megvalósulását. A IX. kongresszus agrárpolitikai döntéseinek realizálása, a tsz-ek gazdasági megerősödése következtében többen kérték felvételüket a termelőszövetkezetbe tagként, főként alkalmazottak és pártoló tagok, de helyenként egyénileg dolgozó parasztok és iparban dolgozók is. /A tagság több helyen ellene van a felvételeknek, mert "a meglevő munkaerőnek sem tudnak folyamatos munkát biztosítani."/ A foglalkozásokon - melyet a tsz tagok és vesetők közötti nagy beszélgetések nek is nevezhetnénk - túlnyomó részt a tsz-ek tagjai hallatták véleményüket. A felszólalásokat áthatotta a jövő iránti bizakodás, a közös iránti felelősségérzet, még akkor is, ha a felvetések, észrevételek között volt még szűk személyi érdekhez fttződő is. Mind az uj Tsz Törvénnyel, mind a földtörvénnyel foglalkozó témákat felfokozott érdeklődés kisérte. Az érdeklődés középpontjában leginkább: a tsz-ek önálló vállalatszerű gazdálkodásában rejlő lehetőségek; a földtulajdon, földhasználat továbbfejlesztesőnek kérdései; a munkaszervezés, munkád!jazás kér-