MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. február 23. • 309. őe. - Oldalszámok - 1968. 309. 41.

• fi -I áé&aii .2. 2icE^6ö»daságl árreform; a háztáji föld és a Tsz Szifcrotség szer*po- ---" álltak, fison tul sz*::ns k'ír^s Tteúszr-tirícc Is foinortlt- mint pl. nyugdij, fizetett szabadság, stb. III. A tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásának lehetőségeit kedvezően fogadják. B lehetőségek jobb kihasználása erdőkében a tsz vezetéstől több helyen átgondoltabb* észszerűbb tervezést, munkaszervezést ős nagyobb felelősséget követelnek. Jobb tájékoztatást kérnek rendszeresen a közös gazdálkodás ügyeiről. Igényként merül fel, hogy a tsz vezetői gyakrabban legyenek a tsz tagok kőzött munkahelyen s vegyék figyelembe észrevételeiket. Idős parasztemberek részére különösen sértő az plyan megjegyzés, hogy "ne magyarázzon neken, nem ért maga ehhez" /Nagybátony/. Helyenként felvetődött, hogy "miért szükséges a tsz vezetőknek nagyobb jogkört adni. mikor az elnök gyakran eddig is a tsz vezetés és a tagság véleménye nélkül dönt fontos kérdésekben?" /Magyargóc, Szécsény, Bimóc/. A munkaszervezéssel kapcsolatosan nem egy helyen felvetették, hogy a gyakorlatban miért nem valósul meg ami az előadásokban oly szépen elhangzik. A kongresszus agrárpolitikai döntései jelentősen megnövelték a munkakedvet. A munkaerő gondokat egyre több helyen felváltják a foglalkoztatottsági gondok /különösen női munkaerő esetében/. Folyamatos munkalehetőség biztosítását kérik. Sok helyen elhangzott a kérdés: "mi lesz akkor a háztájival és a nyugdíj évvel

t ha a tsz tag dolgozna, de a tsz nem tud munkát biztosítani?" Több helyen került javaslatba segédüzemágak létesítése, részben jövedelemnövelés, részben a rendszeres foglalkoztatottság segítésére. Bár e felvetések mind jó indulauoak, de nincsenek mindig tekintettel a feltételekre. Helyenként felvetődött, hogy a segédüzemeket nagyon megterhelik adókkal, A földtulajdon, földhasználat továbbfejlesztése nagy érdeklődőst váltott ki ctnd a tsz tagság, mind a kívülállók.esetében, élénk érdeklődés volt a földmegváltás dija és mechanizmusa iránt. A földtörvény fogadása, megítélése falun ma még nem teljesen egyértelmű, A föld tulajdonviszonyainak a tényleges földhasználat viszonyához való iga&i.* tása a tsz tagság helyeslésével találkozik. /Főként kívülállók esetében./ Igen jó hatást kelt, hogy a háztáji föld a tsz tagot személyesen illeti meg, függetlenül a közös háztartásban élő családtagok számától. Helyenként a tsz vezetésénél van meg nem értéfii* Például: "eddig is munkaerő gondjaink voltak, mi lenne, ha egy családba két háztájit is adnánk"?/Hugyn.> Másutt a rendelkezések következetes végrehajtágától félnek a háztáji föld