MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1965

1965. január 29. • 223. őe. - Oldalszámok - 1965. 223. 9.

- 8 A 2-es variáció értelmezésével kapcsolatban: azt fogadjuk el, de ha közben okosabb dolog adódik akkor azt alkalmazzuk, ne ragaszkodjunk mereven hozzá. Hogy koncentráljunk az helyes, de figyelembe kell vennünk a gazdaságosságot* A gazdaságosságon tul létesiteni kell fürdőt is, de a minimális kivitelezéssel, nem ugy, mint Pécsett* Tovább menve, az elvtársak ismerik a megyében a széntávlatát, ha a nagybátonyi részt tartják a legmegfelelőbbnek fő területnek, akkor jelöljék ki. De ne tegyék azt mihelyt lefúrnak találnak szenet mindjárt hozzákezdjenek a termeléshez is* Ugy kellene ezt csinálni, mint ahogy a tanácsi vállalatoknál van a termelés, hogy 5o-6o % főprofil és a hiányzó 4o ^-ot fotózással oldják meg. Ez a szénbányászatban ugy nézne ki, hogy a főprofil Nagybátony és emellett Mizserfa és a többi bányák adnák a termeléshez a pótlást* A kutatásnál maradjon meg Kányás 2, Mátraverebély, Pásztó, Tar, Hasznos és ide nagy aknát telepitsünk, ha geológiailag ez megengedhető* Bartkó elvtárs megmutatja nekünk, hogy hol van a szén, de hogy onnan mit hozunk ki az a szénmüvelők feladata, és ez már az ő teendőin túlmegy. Ha aknánként megnéznénk ezt a munkát itt igazán lehetne megtakarítást elérni. Itt van például Pálhegy, amikor működött 3o %-os veszteség volt.'j de ezenkívül még más hasonló aknánk is volt. A megyében a műszakiak feladata az; ahol lehet fronttal kis pásztafejtéssel végezzék a munkát, mert igy kevesebb a veszteség. A vékony telepek müvelésénél is a gazdaságosságot tekintsük és ezen belül a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával ezt is, mint műszaki feladatot megoldásra kell kitűzni. A kutatással kapcsolatban azt szeretném javasolni a VB-nek, hogy a trösztnek Bartkó elvtársaknak nyújtsunk olyan támogatást, hogy keressük meg a Földtani Kutató Intézetet, ahol Kertai elvtárs a főgeológus, beszéljünk vele, mondjuk meg mi a célunk a távlattal kapcsolatban és