MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962

1962. május 12. • 150. őe. - Oldalszámok - 1962. 150. 23.

I f 3 Amennyiben az ujitási Javaslatot megvalósításra elfogadják, a megvalósítási szerződést -a javaslattevővel valamennyi Üzemben megkötik. Nem mondható ugyanez a kísérletre elfogadott javaslatok' esetében, ügy az acélárugyárnál,.mint a tűzhelygyárnál a kisérleti szerződés^megkötése * gyakran elmarad, általában észlelhető hiányosság viszont mind a négy Üzemnél, hogy nem tartják be a rendelet szerinti 3o napos határidőt. Ezek oka az, hogy a szakvé^eményező vagy indokolatlanul késik a szakvélemény megadásával /például a tűzhelygyár 28oo.számú ügy/, vagy a. sazkvélemény elkészítése a tervezettnél hosszabb időt .vesz igényben* A kisérleti szerződésmegkötése esetén előfordul, hogy a.szerződés nem tartalmazza a rendeletben előirt minden szükséges adatot. Például a tűzhelygyárban gyakran elmarad annak megjelölése, hogy ki lesz felelős az ujitás kisérletezéaéért. /2781, 28oo.sz.ügyek/ Eltérő gyakorlatot találtunk, a tekintetben,, hogy- a szerződéskötés előtt a várható népgazdasági eredményt és az esetleg szükséges ráfordítások nagyságát mennyiben tisztázzák. Az Acélárugyárban és a Salgótarj'áni Üveggyárban mégnyugtató a-helyzet, bár az acélárugyárban is • találtunk olyan javaslatot, ahol az, ujitó szerint anyag és munkaidő megtaakritást lehet elérni javaslatával, mégis eszmei díjazásban részeit,ették. /Például: a 0.2772.számú ügy./ A Zagyvapálfáivai Üveggyárban az;1573. számú ügyben mind a dolgozónak, mind pedig az ujitási előadónak, de'a technológiai osztálynak is az volt az álláspontja, hogy az ujitassál elérhető népgazdasági eredmény kalkulálható, azonban a megvalósítási szerződést mégis ugy kötötték meg, mintha az eredmény nem lenne kimutatható. Az ujitási rendelet jogilag egyik legnehezebben értelmezhető és alkalmazható része a munkaköri kötelesség meghatározása. ..Nyilván erre vezethető vissza, hogy a munkaköri kötelezettség meghatározása tekintetében a vizsgált üzemek között, sőt üzemeken bélül is a gyakorlat bizonytalan, gyakran a döntések'egymással ellentétesek. *,: Például: a Salgótarjáni Acélárugyárban a G.2771 és a G.277o számú , ügyekbe a művezetőket mint társszerzőket az egyszemélyes elbiráló neo. ismerte el arra hivatkozva, hogy részükről a javaslat megtétele mujrieköri kötelesség volt. Ugyanakkor a G,2819.számú ügyben, Buda Ferencre nézve, aki ugyancsak művezető a társszorzőségeí az egyszemélyes elbíráló elismerte. W'