MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962

1962. április 28. • 149. őe. - Oldalszámok - 1962. 149. 17.

\ - 10 Egyes állatfajoknál, mint pl. Boraosberényben a malac áa borjú elhullás igen.magas, A született borjuállomány 6.5 %-a, a növendék állománya 2.5 %-a hullott el 1961-ben. Ez mint6gy 2o %-al magasabb az átlagos elhullásnál-. 1961-ben a született 119.7 db malacból 397 db hullott el, mely az állomány 33 %-a. Kisterenyei állami gazdaság máykházi üzemegységében az 1961 évben mintegy 4o-44 db-os elhullás volt. Szirákon az itatásos borjunevelési ágazatban a 329 db-os állományból 4o db hullott el. Vagy pl. a 1687 db-os malaoszaporulatnak lo,5 %-a A77 db/ hullott el. Nem mondható kedvezőbbnek a növendék állatok neveiőse sem. Ezen ágazaton belül fő,probléma a súlygyarapodásnál van, bár az" 1959.évi 1 tak.hónapra eső 23»7 kg-os súlygyarapodással szemben 1961-ben 23«9 kg-ot értek el. Az eredmény nem mondható kielégítőnek mert az itatásos borjunevelásnél a tervezett 26.1 kíj-os sulygyárapoi Jt nem érték el. Ennek oka abban áll, hogy rosszak a tartási viszonyok. Nem kellő gondossággal vannak elhelyezve a szabadtartásos borjunévelőlc. Sok esetben az almozás sem kielégítő. A süldő és növekdékmarha nevelés költségeit emeli és az árukibocsátást lassítja a viszonylag hosszú nevelési idő. Az állatok többsége szar- , vasmarhánál 18-19 hónapos korára is csak 33o-34o kg átlagsulyt ért el. Megfelelő körülmények között viszont ezen idő alatt a 4oo-41o kg-ot ás elérhetné. Sertésnél a rosszul értelmezett szaporulati terv teljesítése érdekében korán, a tenyészkondició elérése előtt hajtják végre a bugatást.Ily módon a gyenge tenyészanya után csökkent értékű utódoJ^ vannak az alomban. ^^ \ Tejtermelés tekintetében sem sikerült kellő mértékben előbbre jutni, amit mutat az, hogy 1961-ben az egy tehénre eső 335o literes tervvel szemben"csak 3192 litert teljesítettek a gazdaságok. A beterl vezett 6.238«ooo literből az év végéig 6.141.ooo liter, teljesités ' volt. A tejtermelés stagnálását, sőt visszaesését szemléltetően mutatjs a sziráki állami gazdaság példája, ahol 1959-ben az 1 tehénre eső hozam 3ooo lit.volt, 196o-ban 3o36 lit., 1961-ben pedig 2772 literre esett vissza. Ennek <jkát abban látjuk, hogy nem megfelelően készítik elő a tehenet, nincs biztosítva, a kellő összetételű éa tápártékü takarmány. A megye állami gazdaságaiban legsúlyosabb probléma a nagymértékű vízhiány. Vannak gazdaságok mint pl, a borsosberényi, mely a nyári időszakban a banki tóból hord vizet. Hasonló a helyzet a sziráki aranyospusztai ős más tehenészeteknél is.