MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962
1962. április 28. • 149. őe. - Oldalszámok - 1962. 149. 18.
IX - 11 A tenyésztés hozamát nagyban befolyásolja a beruházásiján megépitett állati férőhelyek szakszerűtlensége. Ilyen pl. a. boraosberényi sertésfiaztató, - ahol olyan nagy a légtér, hogy a malacok télen megfagynak - az almáspusztai sz abadtartásos növendék istálló, a kisterenyei, márkházi borjunevelő. Előfordulnak oly esetek is, hogy a tervszerint beütemezett viztorony és csőhálózat megépítésére kerül, de kellő mennyiségű vizbiztositásáról nem történik gondoskodás /Szirák, Nógrádkövesd, Borsosberény,/ A gazdaságod szántóföldi gépesítettség! foka megközelítőleg azonos az országos átlaggal, gő p r obléma abban van, hogy nem biztositottik^kellő i dőben a gép ek üzemelte tésének tech nikai feltételeit. JComql^_kie^i&ek sz ármaztak abból hogy a meghibásosdott gépek kijavításához nem biztositották az alkatrészeket, így fordulhatott elő, hogy pl, Szirákon az őszi vetések és mélyszántások idején 5—5 gép állt a javítóműhelyben hosszabb.időn keresztül, em minden gazdaságban szervezték meg a kettős műszakot. Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a gépek kapacitásának kihasználása csökkent, A vizsgálat időszak alatt voltak olyan gazdaságok mint a nógrádkövesdi, boraosberényi, ahol a fejőgépeket sem használták ki megfelelően* Hasonló helyzet állott fenn a betakarító gépeknél is /silókombájn/. 1 Gazdaságainknál jelentkező problémák megoldatlanságához nagymértékben hozzájárult - annak ellenére, hogy poziiriv irányba hatott - a vezetők gyakori cserélgetése, 1959-től 5 igazgató, S agronómus, 7 főkönyvelő és 25 egybe gazdasági szakember változás történt az 1961 év végéig, A vezetők változása azért is kihatott a gazdaságok tevékenységére, eredménytelenségére mert ezeknek az elvtársaknak meg kellett ismerni az adott gazdaság területét, speciális viszonyait. Sok esetben a saját és a gazdaság dolgozóinak véleményére támaszkodva tudtak csak kellőismereteket szerezni mert olyan, fontos bizonylatok mint pl, a táblatörzskönyvezés, takarmányfelhasználási táblák nem álltak rendelkezésre. Ha voltak is ilyenek, azok megbízhatatlan adatokat tartalmaztak, pl. Borsosberény, Szirák. A gazdálkodás hozamainak növelését gátolja ez a szemlélet, mely-a Vezetőknél kezdett eluralkodni. A vállalati eredmény pozitivumai \ l{t megnyugvást eredményeztek, így törekvésük inkább a magasabb árbevétel I felé irányult - mely részükre anyagi előnyt is biztositott ós keveset ^ I foglalkoztak a termelés szervezésével, az irányító munka tökéletesitéf sével.
