MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1959
1959. május 26. • 72. őe. - Oldalszámok - 1959. 72. 7.
Tapasztalat az, hogy területi ós üzemi pártbizottságok, pártalapsserve* zetek az ujitói mozgalmat érdemileg önálló napirendként nem tárgyalják, hanem, amikor a műszaki fejleszt és* vagya szőnie lista munkaverseny van napirenden ssun belül esik szó róla. A szakszervezetről is elmondható, hogy az egyéni érdekek v^dusán tul,nem végez intenzív társadalmi ellenőrzést ós politikai munkát. Egy sor jő módszer már csak a multa. % ujitők az egész ujitó mozgalom héöszerüsitáse, propaganda munka alszik* A-a ötlet-napok,ujitókörök,' rendszeres, unitok tanácskozása nem folyik. Általános tapasztalat, hogy a vállalatok nem foglalkoznak szervezetten az ujitókkal. A propaganda munka, a népszerűsítés ós a nyilvánosság hiánya, egyik oka annak, hogy ezükkörü az ujitó mozgalom. Az ujitói mozgalom másik előrelenditcje lehet az ujitói ós feltalálói rendeletek széleskörű megismertetésé, magyarázása ós mindenkire kötelező érvényű végrehajtása. Tapasztalataink alapján mondjuk, hogy magának a rendeletnek a megismertetőse, végrehajtása, ahhoz a feltételek biztositása, fellenditl az ujitási mozgalmat. Legtöbb problóma az ujitás megitőlósőnól, az ujitás szerzőjének megítélésénél, az ujitások elbirálásával.,• a- dij megállapításával, Valamint íz ujitási feladattervek körül van. Nagyon sok vita van akörül, hogy mj a munkakörből folyó kötelessáp.jial n em. Véleményünk szerint a rendelet erre nem ad tökéletes választ,, s ezórt ahány ház annyiképpen alkalmazzák. Az üveggyárakban^az ujitások számában, 'eredményességében beállott visszaesést azzal magyarázzák, hogy a műszakiak ujitáscit munkaköri köteleseüfeként kezeli a minisztérium, s ez rontja c statisztikát, szék szerint az ujitások számában, csökkenni kellene a műszaki ujitások arányának. Mégis az a tapasztalat, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban 42.5 fl-ról 64.8 ;>ra emelkedett a műszaki ujitók aránya,- több, mint ötszörösére nőtt az* egy bevezetett ujitásra eső gazdasági eredmény,, azért, mert a vállalat vezetősége elsősorban a nagyobb horderejű ujitások kivitelezését eszközli, a kisebbértékü ujitások kivitelezése vontatottan halad. Ez a másik , tényezője annak, hogy szűkkorü az ujitói mozgalom, hogy csökkent az ujitások száma: a műs zak i s zempontbó l k ev osb bé me&le.pő ,- de t ömeges alkalmazásban naav .jelentőségű uj i tások hát térbe' szoru lta k,. Ugyan e z t látjuk a szénbányászatban is, ahol a fizikai dolgozók kezdeményezéséből születő általában kisebb ujitások arányszáma csökken*.
