MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1959

1959. május 26. • 72. őe. - Oldalszámok - 1959. 72. 8.

A csökkenés, még inkább értékelhető az elfogadott újítások ős c bevezetett újítások alakulását vizsgálva. A Szónbányászati Trösztnél 1955-ben a lo9 elfogadott kalkulációs újításból 42.2 >t, 1958-ban pedig 69.I f

c volt loooo - forinton feliili. iz eszmei alapon ya£Ó díjazá

s magas ar

ánya a kalkulációs alapon való SUiUással szemben töbl^ problémát vet fel. Figyelmeztető számunkra, hogy a Yasötvözetgyárban "78.9 >*, a szénbányászatban 53 >-i as Acélárugyárban 48 fi az eszmei díjazás aránya. Ez nem egészséges,mert mögöttük gazdasági eredmény ritkán található, ilyen díjazásnál a dijezás gyakorlatilag elszakad az elért eredménytől, nem ösztönöz ujitásra. Az eszmei alapon törtánő díjazás magas ős növekvő aránya felveti a közreműködés, a-kivüteleaosi lehetőségek problémáját i$» Á kisebb jelentőségű munkás-ujitások növekedését gátolja, hogy a rendelet ismeretének hiányában a dolgozók nagyrésze nincs tudatában annak, hogy elgondolásaik kivitelezéséhez munkakörre való tekintet nélkül bárkit is igénybe Vehetnek segítségül, aki közreműködői díjban részesül. Száltól sok helyes, eredménythazó ötljet, javaslat vész kárba. Különösen a szénbányászatra és a z

p. Üveggyárra jellemző az előbbi, ahol még a kivitelezést végző személy sem volt tudatában a közreműködés jogának. A közreműködő munkájának igépybevételét azonban gátolja az, hogy gyakran előfordul "szerzői jog

;; eltulajdonít ás,'Az a.rajzolni, műszaki számításokat végezni nem tudó munkás, aki felvet egy ötletet, gyakran el is veszítheti. Nem mondható jónak a kivitelezési lehetőségek biztosítása. Egyedül az .acélárugyárban áll «z ujitók szolgálatában szervezett ujitó műhely. Más üzemeknél általában a TMK műhely programjába építik be, s ha rendkívüli meghibásodás áll be, akkor az ujitást félre teszik. Ez az állapot nem tartható fenn, mert vagy az ujitó mozgalom, vagy a tervszerű karbantartás szenvedi kárát. Figyelmen kivül hagyják a vállalatok az ujitási rendelet azon r^szót, sraely szerint minden olyan gyakorlatban bevált jelentős ujitás amely máshol is megvalósítható, be kell vezetni és terjeszteni kell. Csökkent a tapasztálatcsere céljára beadott újítások ős az elterjesztett újítások száma valrmennyi vizsgált üzé-ben. Az .acélárugyárban 1958-ban 14 ujitást adtnk be tapasztalatcsere x:imőn, s ebből egyetlen egyet sem fogadtak el, igy egy sem lett bevezetve. A szénbányászatban különcsen előforduló jelenség, hogy az újítói előadók magukra Kgs^ítK