MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c). 1957

1957. április 23. • 13. őe. - Oldalszámok - 1957. 13. 2.

_ 2 K *J A legtöbbet vitatott a belterjesség ügye volt. IsmereteSj hogy a pártnak és kormánynak az a fő feladata, hogy a mezőgazdaságot leiterjessé tegyük. Hogy ezt helyileg a megyébe: valdraváltsuk, nekünk még mehezebb a dolgunk, miut más megyéknek, «eheziti munkánkat, hogy a parasztság képzettsége kisebb ás mint egy mezőgazdasági megyében, ezen túlmenően nálunk a tsz.-éknél is erős külterjes vonás volt. Mindez most is fennáll. Az ugyan pozitiv, hogy a termelőszövetkezetek nem térnek el lényegesen a minta alapszabályzattői, ahol eltérés van, ez a háztályi föld, ami a belterjesség rovására mehet. Az üzemtervükben lényeges változás nem történt. Éppen ezért a tanácsszerveinken keresztül jörőre a termelőszövetkezeteknek változtatni kell azüzemi tervük elkészítésénél és általában a földterület beosztásánál. Ennek ellenére nem engedhetjük meg, hogy a kuko. rica termesztés csökkenjen, A cukorrépánál is nagyon nehezen ment a megszabott terület teljesitése, A belterjességhez jó mezőgazdászok kellenek. Viszont ezen csak az állam segitségével tudunk változtatni. Ide csatlakozik az is, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadást meg kell javitani. A parasztság igényli a mezőfazdasági szaktanácsadást, amit nem tudunk kielégiteni, bben segithetne a sajtó is. Időszerűbb, szinesebb sza kta^ácsokra van szükség és ez nem korlátozódhat le csak a sajtóra. Helytelen volt a gépállomások agronómusait is megszüntetni, mert ezeket ráállithattuk volna a termelőszövetkezetekre. Megyéxikben jobban ki kellene használni a gyümölcstermesztési lehetőségeket. «agyon kevés gyümölcsterülete van a termelőszövetkezeteknek és elég kevés a hozzáértő szakember, Pedig az éghajlati és domborzati viszonyaink jók. A belterjességnél a legnagyobb hibák az állattenyésztésnél vannak. Termelőszövetkezeteink azelőtt sem álltak jól állattenyésztés szempontjáoól és még ehhez hozzájárul az is, hogy az ellenforradalom ezen a téren okozta a legnagyobb kárt. Megengedhetetlen, hogy ilyen nagy csökkenés legyen egyes állatfajoknál, mint ahogy ezt a statisztika kimutatja. De még megengedhetetlenebb az, ahogyan a pásztói járás áll ebből a szempontból, «ekünk nemcsak azért kell több tehén pl: hogy az több tejet ad, ha~em azért is, mert több növendékállatot ad. Ezért feladatul szabjuk a megyei mezőgazdasági igazgatóságon dolgozó kommunistáknak, hogy a megye elérje, vagy legalá! is megközelitse állattenyésztés szempontjából azo któber: szintet, A raásik feladat pedig az, hogy a termelőszövetkezetek felé be kell bizonyitani az állattenyésztés előnyét. Példának hozom fel, hogy a .Berkenyéi TSz.-nek a bevétel? nagyrésze az állattenyésztésből van. Ennek érdekében is nagyobb szakpropaga dát kell kifejleszteni. A termelőszövetkezetek pártszervezetei is az egyik fő feladatnak az állattenyésztést tekintsék. Ide tartozik a takarmányellátás megoldása is. Az a tapasztalat, hogy a pillangósok aránya megduplázódott, ami azt jelenti, hogy jelenleg normális szinten van, E

z já. De emellett még szorgalmazni kell a legelő biztositást, valamint a zöld-növények silózását is.