MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1952

1952-01-28 31_a/28. őe. - 28/113

;"Í 2 - ^43?. líépnevelő munkánk szerveseti eredményei mellett bizonyos fokig értünk el eredményeket a népneve lomunka színvonalának az emelésében. Ezt elő­segítette, hogy mi az Ágit. Prop. Osztály rendszeresebben dolgoztunk ki érveket és adtunk irányadó szempontokat egjp egy kormány vagy párt­határozat megyénkre való feldolgozásához. Javította a népnevelőmunkánk tartalmát a népnevelőtapa..; írbalatcser* és a minta népnevelő értekezletek amelyet a Járási Pártbizottságok az érsekvaákerti értekezlet tapasztala­tai alapján saját járásukban szerveznek és szélesitenek tovább. Eredményes agitációs módszernek bizonyul a községekben a mezőgazdasági szocialista szektorainkban a kisgyiilések, a csoportos beszélgetések, új­ságfelolvasások tartása. Pl. Erdőkürtön, ahol a népnevelők a begyűjtés idején az egyéni agitáció mellett rendszeresen tartottak kisgyűl éseket f csoportos újságfelolvasásokat, mely nagyban elősegítette, hogy a község minden becsületes* dolgozóját mozgósitani tudták a begyűjtés győzelméért. Ebben a mozgalomban jó népnevelők lettek pásztor PáX 6 holdas és Balog Jánosné 6 holdas pártonkívüli dolgozó parsztok, akik később a rendszeres csoportos beszélgetések, kisgyülések élőadói lettek, de hasonló példák vannak Patak D ejtár, Erdőtarcsa és más községekben. A falusi népnevelőmunkánk kezdetleges eredményei mellett látnunk kell azo­kat az alapvető hibákat, melyek még ma is jellemzik az agitációs munkán­kat* & Politikai Bizottság határozata megállapítja, hogy a "falusi nép­nevelő munkában aok helyen olyan jelenség ütötte fel a fejá­^ mely ha nem küszöböljük ki veszélyezteti a politikai tömegmunka továbbfejlődését, a párt és a tömegek kapcsolatának további erősitéséfc. A tanácsok az állami intézkedéseket a népnevelők munkájával próbálták helyettesíteni. A köte­lességmulasztó dolgozó parasztokkal szemben nem alkalmazták, következete­sen a törvényep rendszabályokat, sőir a hátralékok begyűjtését is elsősor­ban a népnevelőkre épitették." Ez az egyik alapvető oka annak a mi me­gyénkben is, hogy a begyűjtés-utoláó szakaszában a népnevelőmunka visz­szaesett. Több helyen előfordult, hogy egyes a kötelezettségét tudatosan nem teljesítő dolgozó parasztok ellenségesen fogadták a háziagitációra kimenő népnevelőket. K em egy esetben előfordult, hogy a tanácsok ahelyett hogy a törvényt érvényesítették volna a kötelességeiket elmulasztókkal szemben rimánkodással, könyörgésekkel akarták a begyűjtés munkáját meg­javítani. Ebből következett, hogy a dolgozó parasztok a népnevelőiben valami végrehajtófélét láttak és igy történt meg' több községbea, mint pl. Mohóra községbenn , ahol a népnevelőket vasvillával fenyegették. Vagy Szentén ahol a népnevelők előtt bezérták az ajtót. A falusi néphevelőmun­ka másik alapvető hiányossága az, hogy -elhanyagoltuk a népnevelők rendszeres állandó politikai nevelését.

Next

/
Thumbnails
Contents