MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-30 31_a/22. őe. - 22/89

helytelen munkamódszert, hogy külön-külön intézkedéseket és instrukciókat vittek le az állami gazdaságokhoz. Az állami gazdaság dolgozóinak a viszonya is kezd megváltozni a munkához, amely abban nyulvánul meg, hogy a versenymozgalom fokozatosan kezd kifejlődni, az állami gazdaságok dolgozói megértették és magukévá tették az ipari dolgozók példáját s követve is azt Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére munkafelajánlásokat tettek. Az eredmények mellett azonban vannak hibák és hiányosságok politikai és gazdasági téren egyaránt, Az állami gazdaságaink nem töltötték be a hivatásuk feladatát, mint szocialista szektorok, mert még drágán termelnek és ráfizetéssel. A megyénk állami gazdaságai múlt évben a termelés terén 3 millió Ft. ráfizetéssel dolgoztak. Ebből az összegből 1.5 millió Ft-t fizettek rá a munkaerő helytelen kifizetésére, ami a munka rossz megszervezéséből adódott. Ez megmutatkozott abban, hogy 60-65 ^-ban időbérben fizették ki és 35-40 >-ban pedig teljesítménybérben bérezték a dolgozókat. Ebből következett az, hogy egyáltalán nem voltak érdekelve a termelésben és igy a munkaerő nem volt kellőképpen kihasználva. Nem volt kellő időben gondoskodva a kampányfeladatok végrehajtásánál a munkaerő biztosításáról, mint pl. Nógrádkövesden, ahol az aratási munkálatoknál csak 50-60 >£-ban volt biztositva a munkaerő és a cséplésnél pedig egyáltalában nem volt biztositva és megszervezve. Ebből adódott a nagy fejetlenség, s természetesen a ráfizetés is, mert nem volt tervszerű a munkaerő elosztás. Továbbá nagy ráfizetés volt egyes növények termelésénél az állami gazdaságainkban, pl. a nógrádmarcali állami gazdaságban a cukorrépára k. holdanként 800 Ft. ráfizetés volt 64 q átlag-termés mellett. Összesen termeltek 45 k. hold cukorrépát és a ráfizetés 34.200 Pt, volt. Még kirivóbb példa mutatkozik a sziráki állami gazdaságban, ahol az átlag-termés cukorrépából 23 q. volt és itt a ráfizetés majdnem háromszorosa a nógrádmarcalinak. Ez a komoly ráfizetés mindkét állami gazdaságnál aBból adódott, elsősorban, hogy nem volt megfelelő a föld minősége és területe a cukorrépa termelése, de a döntő hiba a munkaerő meg nem szervezésében mutatkozott. Ugyanis 15 dolgozó teljesítménybérben dolgozott a répaföldeken, de ez a munkaerő kevésnek bizonyult és szükségessé vált további munkások alkalmazása is. Ezeket a dolgozókat időbérben fizették és ezt látva a teljesítménybérben dolgozók áttértek az időbérben való munkára, igy nem voltak érdekelve a termelésben, nem iparkodtak kihasználni a teljes munkaidőt. Ezek a hiányosságok abból is adódtak, hogy nem gondoskodtak időben kel lő számú munkaerőről, nem mükdött állandó brigád, nem dolgoztak üzemi terv szerint és ebből adódott, hogy a brigádok a kampányfeladatok megoldásakor széjjelestek. Az állami gazdaságok munkája nem volt szervezett, kapkodás jellemezte azt, S igy a dolgozók nem tudták, hogy mi az ő feladatuk és ebből adódott az,.hogy az állami gazdaság dolgozói nem érezték, hogy az állami gazdaság fejlesztése, megerŐsitése ugyanúgy az 6 érdekük, mint az egész dolgozó nép érdeke. Az önköltség csökkentésével kapcsolatban a nógrádmarcali állami gazdaság vezetői felvetették azt a hiányosságot, hogy 5 km-re vannak a vasútállomáshoz és k 1 km emelkedésen keresztül lehet feljutni az állami gazdaságba. Elmondották a dolgozók, és a vezetők azt, hogy ha a központot áthelyeznék Nógrádmarcalról Szügybe, 1 év alatt 100.00 Fttal tudnák az önköltséget csökkenteni. Elmondották azt, hogy minden előfeltétele megvan Szügyben, hogy odahelyezzék:,iaz állami gazdaság központját. Az állattenyésztés terén is nagy lemaradások mutatkoznak megyénk állami gazdaságaiban. A ráfizetés megmutatkozik a tejtermelés vonalán, mert a tejhozam átlaga alacsony. Ez abból adódik, hogy az állami gaz-