MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-30 31_a/22. őe. - 22/90

*J • 3 ­daság vezetői és dolgozói nem alkalmazzák a Szovjetunió tudományos módszereit és nem sajátítják el azokat a mi viszonyainknak megfele­lően. Mint pl. az agronómusok a kiadott rendelkezéseket nem hajtják teljes egészében végre, nem vezetik "be az egyedi takarmányozást meg­felelően, S ebből adódik, hogy a 10 literes fejési átlag mellett literenként 50 fiilés ráfizetéssel dolgoznak. A ráfizetést olyan for­mában tudnánk kiküszöbölni, ha 14 liter fejési átlagot tudnánk el- ' érni megyénk állami gazdaságaiban. Ezzel kapcsolatban megemlitek egy példát. Borsosberényben egy hete, hogy bevezették az állatok csopor­tosítását olyformán, hogy az azonos mennyiségű tejhozamu állatokat egy csoportba vették és az eredmény egy hét alatt megmutatkozott, a fejési átlag 5 literrel emelkedett egy hét alatt. Az állami gazdaság megye-központja irányt vett arra, hogy azt a megyénk állami gazdasá­gaiban mindenütt bevezessék. A pártszervezetek munkájáról a brigád a következőket állapította meg: Az állami gazdaságokban a Párt vezetőszerepe nincs eléggé kidombo­rodva. A pártszervezetek megalakítására maga a Megye Bizottság és a Járási Bizottság sem helyezett kellő súlyt, mert még a mai »p#»g napig 4 állami gazdaságban nincs megalakítva a pártszervezet, - u­gyanakkor a meglévő alapszervezetek vezetőségénél komoly hiányossá­gok mutatkoznak. Nem volt rendszeres vezetőségi ülés, nem tartot­tak rendszeresen taggyűlést, pártnapot, nem folyt politikai és szak­mai továbbképzés a dolgozó részére. Ezen a téren történt javulás, beindult a rendszeres politikai és szakmai oktatás. A politikai és szakmai képzettség hiányából adódott az, hogy nem folyt kellő felvilágosító munka az állami gazdaságokban és az egyé­ni dolgozó parasztok körében sem. Ennek következtében nem elég szoros a kapcsolat az állami gazdaság és az egyéni dolgozó parasztok kö­zött. A Pártépités terén is súlyos hibákat követtek el az alapszervezetek titkárai, mert Rákosi elvtárs február 10-i útmutatását a Pártépités­sel kapcsolatban nem tették magukévá. Pl. a magyarnándori és a szi­ráki állami gazdaságban a pártszervezetek a tagjelölt kérelmeket 3-4 hónapig hagyták porosodni a fiókban. A felvett tagjelöltekkel a párt­szervezet vezetősége nem foglalkozott kellően, nem bizta meg őket pártmunkával. A nógrádmaraali falusi pártszervezet vezetősége súlyos hiüát köve­tett el a tagrevizió során, mert 72 #-át zárta ki a dolgozó paraszt­ságnak Pártunkból személyi bosszúból, mint pl. Varga Istvánt, aki az állami gazdaságban, mint brigádvezető jó munkát végez, de nem tud tökéletes munkát végezni, mert a dolgozók ugy vélekednek, hogy egy kizárt párttag a brigádvezetőjük és ebDől kifolyólag nincs meg a kellő tekintélye. Komoly hiányosságok mutatkoznak egyes állami gazdaságok alapszervi vezetőségének összetételénél is, igy adódott elő az, hogy a mai na­pig is a szécsényi állami gazdaság üzemi pártszervezetének titkára továbbszolgáló horthysta őrmester volt. Vagy ha megnézzük a sziráki állami gazdaságban az üzemi titkár személyét, akinél teljes egészé­ben el van mosódva a kommunista példamutatás, amely megmutatkozik abban, hogy részeges és ittas állatpoban tettleg bántalmazni akarta az állami gazdaság vezetőjét. Vannak olyan jelenségek is mint pl. a nógrádmarcali és nógrádkövesdi állami gazdaságokban, ahol a gazdaságvezető helyettes az üzemi párt­titkár. Ezek a hiányosságok nagyban gátolják Pártunk politikájának helyes végrehajtását, amely kihat a munka szervezősére és termelé­kenységére is.

Next

/
Thumbnails
Contents