MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-01-08 31_a/22. őe. - 22/21

- 2 ben az agitációs munka jelentőségét, - azt, hogy a pártmunka minden ágában az agitációs munkának döntő jelentősége van. A járási titkár adott segítséget az agit.prop. titkár munkájához, rendszeresen megadta a szempontokat l-l feladat elvégzéséhez, ami komoly a et jelentett az agit.prop. titkár számára. Hiba itt az volt, hog i.járási titkár nem ellenőrizte kelín, hogy a megadott szempontokat (

hogyan, milyen módszerrel viszik le - ] aps.zervezetekhez, és hogyan mutatkozik meg ennek^eredménye a orlati munkab- z agit.prop. titkár a népnevelő értekezletek szervezésénél, Jártasánál, de főleg az^ellenőrzésnél magára volt hagyva és igy nem tudta munkáját kellően átfogni. Az irányítás és ségitség, amit az alaps-zervezetnek adott, ikrán adminisztratív vonalra 'csúszott át olyan értelemben, írásban i lapszervezetnek a titkárai felé l-l kérdésnek a szempontjait. Azonban ezeknek a helyi feldolgozását, konkretizálását nem tudta kellően- ellenőrizni és igy az alapszervezeti titkárok tovább is adták a járástól megkapott szempontokat. Szék általános szempontok voltak és nem volt kellő-hatásuk a dolgozók felé. JB-on belül a'Politikai Bizottság határozata óta van javulás az agitációs munka kollektiv kérdésként való kezelésében, az elvtársak már foglalkoznak az alapszervézeteknél a népnevelő munkával, de ez a javulás még mindig nem kielégítő. "igy pl* a szervező titkár, aki jelenleg a járási titkárt is helyettesíti, nem ismer.i az agitáció területét, nem tud képet adni arról, hogy a járásban a népnevelő értekezletek hogyan folytak le és milyen eredményűéi. y természetesen a kellő ellenőrzés és értékelés hiányában nem jönnek felszínre az agitációs munka jó,vagy rossz tapasztalatai és igy ezt nem is tudják,megjavítani. Hiányoss.- • . , es osztályok.nem beszélik át a feladatok'. zottság t.sz.cs. fejlesztésre vonatkozó h , (mit Írásokra' feldolgozva megküldött a Járási Pártbizptt:- . J3 ülésen me tárgyalják ezt a kérdést. Nem ült össze a szövetkezeti felel, sel, hogy .ennek a fontos feladatnak a

;

z' elvégzésére az agitációs szempontokat kidolgozzák, aminek az lett az eredménye, hogy a JB december 31-ig nem tudta elvégezni. Nem alakult i t.sz.cs. pl. I cen - holott a bri

: értékelése szerint ennek minden.előfeltétele mc . 1. Bujákon 14 család van idáig beszervezve. ,felelő mennyi föld is áll rendelkezésükre és'a t.sz.cs.- minciig nem alakították . De ugyanígy nem dolgoznak fel rétan más' kérdéseket .sem, és igy természetesen a helyi népnevelők ne- '

p

elelő irányitás hi n nem tudnak konkrét érveket adni l-l feladat Megoldására és igy a tevékenységük fői ülések megszervezésében és általános kérdések ismertetésében merül .^ti. A járás területé' élesebben megmutatkozik az agitációs munka hiányossága. t;juk azt, hogy azoknál a pártszervezeteknél is, ahol a békekölcsönjegyzés és a : --^választás ideje alatt jól szervezett népnevelő munka folyt, most komoly viszszaesés mutatkozi' . Igy pl. megemlíthetne: , Csecse, eket, ahol igen komoly visszaesés mutatkozik az • ?iős pesolatosan. be községekben., de többi községeiben is ianácsválasztáso letet a ternénybegyüjtésre, ami azt eredményezte, • ezen a területen igen erős a. lemaradá . dithetnénk Szarvasgede és Héhal községet is, ahol a terménybegyüjtésnél már. adminisztratív módon