MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-05-30 31_a/18. őe. - 18/50

-~2 világolnák meg a kérdéseket. Aláhúznám azt, hogy itt a főbb kérdések, amik szerepelnek a kiértékelésben, olyan vonatkozásban nézzük meg, hogy az egész megyére jellemző. Döntően arról van szó, hogy jellemző-e a kádermunka bizonyos területére. Megyeház! Lajos: A brigádnak a kiértékelésével teljes egészében egyetértek, és helyesen látta meg a brigád a munkát Nógrád megyében. Azonban egy szempont elkerülte a brigád figyelmét és azt szeretném felvetni, a káderpolitikánknál az acélgyár kérdésére vonatkozólag szeretném kiemelni azt, hogy a Kiss Lajosk aki városi titkár volt, Rusznyák, Sólya János, Gergely Dénes és még több elvtárs, akik kiestek, döntően még inkább jellemző lett a nógrádmegyei kádermunkára az egyoldalúság, vagy pl. az üveggyárban Toldi István volt városi titkár, Papp Gyula volt városi titkár, Pauchli, Alics és több káder, akik ma már ninosenek a pártapparátusban, igy még jobban jellemző lett Nógrád megye káderpolitika- | jának egyoldalúsága a bányász vonalon. Helyes a megállapítás a brigád részéről - xánya amely rányomta a bélyegét az eddigi kádermunkánkra - amiből a tanulságot le kell, vonni, hogy az elkövetkezendő kádermunkáxikon változtatni tudjunk. Merészebb káderpolitikát folytassunk, különösen az acélgyár területén, valamint a gépgyár, üveggyár és a parasztság területén is. A megyei tanácsok kérdését nem ismerem, az összeállítását nem ismerem, ehhez nem tudok hozzászólni. Dvorak József: Nem foglalkoztunk elég alaposan a kiértékeléssel, azért indult meg vontatottan a hozzászólás. Azzal a megállapítással, hogy a MB bánya vonalon dolgozókat tett funkciókba, mert azt a MB mind megbízhatónak tartja - nem értek egyet. Ez ugy tűnik ki, hogy bizonyos bányász sovinizmus van, a MB-n. Nem hiszem, hogy ezt a megállapítást, kitételt tőlünk kaptátok volna. Hogy nem végeztünk tervszerű káderpolitikát, az ugy is van, mert elsősorban ismeretség alapján állítottuk be a kádert, viszont ez nem azt jelenti, hogy mi azért minden bányászban megbíztunk. Értelmiség nincs nálunk a pártapparátusban értve. Más megállapítást nem tudnék tenni, mint hogy a pártapparátus, eddig mint funkció - a múlt év fizetésrendezéséig elég gyengén fizetett volt ás az ipari munkások azt nézték, hogy mit fognak keresni. Káderezések alkalmával többször felvetődött a kereset kérdése és nem volt kedvük eljönni pártvonalra. A bányászok ösztönösen jöttek a pártapparátusba, részben azért, mert osztályharc szempontjából fejlettebbek, mint a gyári munkások és részben azért, hogy a bányamunka nem volt valami kellemes az egyén részére, nehéz fizikai körülmények között dolgoztak és nem nagyon kellett kecsegtetni a magas fizetéssel. Jellemző volt tehát, hogy bányász vonalról volt a legtöbb megfelelő elvtárs, aztán ezeket küldiüc nagy számban pártiskolára. Értelmiségiekre nem is gondoltunk behozni. Kevés olyan értelmiségit ismerünk, aki megfelel a szakmájában is és aki egyben megérti és magáévá teszi Pártunk politikáját is. A személyzeti felelősökkel való helytelen foglalkozás kérdése is felvetődött. Én pl, konkrétan nem foglalkoztam a személyzeti felelősökkel, de adtam egyes szempontokat. Teljes 100 7^-ig megfelel a valóságnak, hogy nem foglalkozott a MB egyénileg a káderekkel. ./.