MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-01-17 31_a/16. őe. - 16/41

•tszervezet viszon íra, hogy az oktatási munkában vannak bizonyos hiányosságok, azt mutatja, hogy megváltozott a szervezeteink munkája a termeléshez. Nap mint nap kerülnek elő a szerveztetek, melyek a termeléshez nem jól viszonylan . z is.hozzájárult, hogy megváltozott az, hogy tagok most már többet mozognak kint a tömegek között. Ezek -tszervezeteink most már többet törődnek a termelessel A'gyakorlati útmutatás is mut hogy látják i ^szervezetek, hogy az elvtársak milyen döntő jelentőséget tulajdonitan termelésnek. Hiba, hogy az Albert-telepi munka kiértékelése a Borsod MB-ná], hogy a kezdeményezéseket nem támok. Az albert-telepiek indították meg a sztahanovistamozgalmat és ,most nem ho

1 lünk róluk, .mert gyenge a párttitkár. Me

f

' itott' bizottság, nógy becsületes jó bál elvtársak vannak ott ás bányász szakszervezetnek lehetetlen fc - mutatta meg a hibákat. 300 ]?t. helyett 57 Ft összeget kapt ' .lánovista bányászok egy műszakra. Ez a kérdés elsőrendű felad' . szakszervezetek mun íltalábpn nagyon gyenge. A MB-nak nem sikerült ki' szöbölni súrlódásokat, melyek a vállalatvezető és a Párt közt fpnnállnak. Nem fi kozunk kellőképpen a pártfunkcionáriusokból lett vá]

1 • ili tvezetővel. Ezek az elvtárs els: írti • diktátoroskodnak, az üzemben. Azt hiszi

1-', hogy minden az, amit ck végeznek a gazd vonalon. '•"kor is, ha ott gyengébb pártszervezet van, nem biztos, hogy m'nden-elvtárs rosszul lát. Kiértékelésünk azt mondja, * hogy a bányász pártszervezetekkel kicsit többet foglalkozik a MB-. Jobb lenne, ha a mi megalakult pártszervezeteinknél döntő kérdéssé tennénk a termeléssel való foglalkozást. Az ri osztálynak lenne a feladata, hogy többet foglalkozzon e

.gy-sg bán ász brigádn: (unkájával. Értékes volt Petőfibánya kiértékelése. Megállapítottuk, hogy jó kiértékelést • építőipari pártszervezetek munkájáról is-. A kiértékelésnek egy nyoss' z, hogy nem hoztuk ki a JB-nak lunkáját ezzel kapcsolatban. A JB-k a területükön lévő épitkezési pártszervezetnek nem adnak segitséget. Azt hiszem, nem is igen tudnak róla. A járási titkári értekezleten nem fog ártani, ha erre felhivju

1

' a. járási titkárokr figyelmét. A szakszervezetek nem állnak hivatásuk i latán. Még mindig ugy néz ki, hogy még mindig olyan szociális munkát rnak végezni, nem látják a szakszervezetek, hogy mi a legdöntőbb kérdés: a termelés növelése. A falusi szervezetein' az őszi mezőgazdasági munkába nem kapcsolódtak 'be kellően és nem iSk irányitották a munkát. Ez is hozzájárult ahhoz,mint objektiv akadály, - az őszi esőzés. Azok az eredményeket, melyek a t. sz..cs.-kben jónak mondhatók, a falusi szervezetek nem használták fel. A JB-aink ugy nézi'-, hogy ha ott lesz m^sik .szervezet, a fqlusi szervezet meg fog gyengülni, ünk ugy érzik, hogy jobb, ha egy erős falusi szervezet van, de nem támaszkodnak az állami gazdaságokra, gépállomásokra, egyszóv szocialista Szektorokra. Az állami gazdaságok ^még küzdenek a,káderhiánnyal. A Défosz nem töltötte be hivatását és annak dacára, ho KB munkáskádereket bocsájt'ottb rendelkezésre, - ennek dacára sem tudta a hlv t betölteni, látjuk, ho /y a MB meglátta, milyen hibát jelent a Défosz-szal való nem foglalkozás. Szükséges, hogy ennek fontosa ' t felismerjek a JB-k is. Az agitációs munkára kell visszatérni, mikor a klerikális reakció muhkájárói beszélünk. Nekünk még ezen a vonalon nagy tennivalóink vannak. Nem veszik észre a mi aktiváink a klérus, aknamunkáját. Látjuk,he a mi falusit szervezeteinkben vannak klerikális beállitott: gu tagok és vezetőségi tagok is. A MSzT-vel és a többi tön szervezettel való Ikozásnál azt látjuk, hogy cs izet, amivé'' B többet foglalkozik, A