MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-12-11 31_a/21. őe. - 21/135

- 3 ­ját munkaterületüknek. Az agitációnak általában nem gazdái és gya­korlatilag legtöbbször irányitás és ellenőrzés nélkül rábizzák a megfelelő osztályokra. Nem látják, hogy a politikai tartalmától megfosztott öncélú szervezési munka bürokratikus adminisztrálássá korcsosul, mely képtelen megoldani a Pártépités feladatait, a Párt politikájának a közvetitését a tömegek felé és a tömegek mozgósí­tását a nehézségek leküzdésére. Az agitációs munka lebecsülése és a szervezési munkától való elvá­lasztása oda vezetett, hogy a Pártbizottságoktól egészen a Pártcso­portoklg kialakult a "belső pártmunkások láncolata, akik nem tart­ják feladatuknak a politikailag lemaradt tagok és pártonkivüliek napról-napra történő nevelését és mozgósítását a Párt politikájának végrehajtására. A Pártbizottságok és pártszerveseti vezetőségek a tömegek politikai felvilágosításának tényleges irányítása helyett legfeljebb az agitáció szervezési feladataival foglalkoznak. Az a­lapszervezetekben dolgozó népnevelők irányítása még mindig csak név­leg az alapszervezet titkárának a feladata. A pártbizalmiak munkáját mereven különválasztják a népnevelők munkájától. A Politikai Bizott­ság által felvetett hiányosságok még élesebben mutatkozik meg és vonatkozik megyénk agitációs munkájára. Ebben a megyében is alap­vető hiányosságok vannak agitációnk szervezeti és módszerbeli kérdé­seiben. Sem a Megyeblzott3ág, sem a Járási és Városi Pártbizottsá­gaink a nagyobb kampányok, a békekölcsönjegyzéa és a tanácsválasztá­sok kivételével nem tekintik kollektív feladatnak az agitációs mun­kát. Magán a Megyebizottságon belül is a különböző osztályok nem foglalkoztak az agitációval, nem segítették az agitáció munkáját, nem biztosították azt, hogy a maguk területén szerzett tapasztala­tokat és információt felhasználásra átadják az ágit.osztálynak. Különösen megmutatkozik ez a hiányosság 03 lebecsülés a szervezési osztály részéről, amelynek a munkája a legszorosabban kapcsolódik az ágit, munkához. Hogy ez mennyire igy van, szeretném elmondani azt, hogy amikor taggyűlések, vagy vezetőségi ülések vannak, akkor a legtöbb esetben a Szervezési Osztály a MB összes munkatársait moz­gósítja az ellenőrzésre éa ezekhez minden esetben biztositja a szük­séges jármüveket. Egészen másképp áll a helyzet a szemináriumok, vagy népnevelő értekezletek értekezletek ellenőrzésénél. Ag ágit. és szervezési munkának a különválasztását világosan mutatja pl. az, hogy az alapszervezetőkben a taggyűlések előtt nincsenek rendszeres népnevelő értekezletek,.amelyen megtárgyalnánk a taggyűlés anyagát, azt ismertetnék a tagsággal ós biztosítanák annak sikerét. Nem vet­tek részt a népnevelő értekezleten és a rendszeres agitációban a tizesbizalmiak, ezek nagyrészt csak a párttagsági dij begyűjtésével foglalkoznak. Mi magunk, az Agit.Prop. osztály is döntő súlyt fek­tetünk a népnevelő munka szervezésére, de elhanyagoltuk ennak poli­tikai jelentőségét, nap-, mint nap tudatoaitani. Nem fektettünk kel­lő súlyt arra, hogy biztosítsuk, hogy népnevelőink, pártbizalmiaink napról-napra állandóan végezzék a párttagság és a dolgozó tömegek között a politikai felvilágosító munkát. Ezek a hiányosságok még élesebben mutatkoznak meg a járást és váro­si pártbizottságainknál és ezen tul az alapszervezeteknél. A járási titkár elvtársak még mindig nem gazdái a járás ágit. munkájának. Az ágit. munkának az irányitása legtöbb esetben egyedül az agit.prop. titkárokra hárul, akik egyedül , a többi reszortfelelősök és a tit­kár elvtársak támogatása és irányitása hijján képtelenek a felada­tokkal megküzdeni. A Járási Pártbizottságokon tul, nagyon sok alapszervezeti titkár •/.

Next

/
Thumbnails
Contents