MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950
1950-12-11 31_a/21. őe. - 21/136
t - 4- van, akinek halvány fogalma sincs arról, hogy folyik az ágit. munka, vagy hogyan dolgoznak a népnevelők. Sok helyen a tanitó, vagy a jegyző irányitotta a népnevelőket. De ez a jobbik eset. Mohorán pl. a népnevelő felelős kulák volt, aki délelőtt népnevelő értekezletet tartott, délután pedig a községházára hívták, mint kulákot, hogy a békekölcsönre lejegyeztessék. Nem kell bővebb magyarázat ahhoz, hogy megállapítjuk, ilyen és hasonló esetekben nem volt biztosítva Pártunk politikájának levitele a tömegekhez. Az ágit. munka lebecsülése megmutatkozik a népnevelő csoportok nem megfelelő szociális összetételében és gyenge politikai színvonalában is. Népnevelőink között kevés a fiatal és a nő. Népnevelőink nagyon sok alapszervezetnél csak papíron vannak meg. Vannak népnevelők, akiknek a pártszervezetek nem biztosítják a politikai fejlődésüket, mely abban mutatkozik meg, hogy számos népnevelőnk van, akiíca felszabadulás óta az ötödik alapfokú szemináriumot hallgatja. Ezekből a hiányosságokból adódik, hogy népnevelőink 30k esetben nem mutatnak példát, meghátrálnak a népszerűtlen feladatok előtt és sok esetben az ellenség uszályába kerülnek. Pl. a rétsági járásban igen sok alapszervezetnél idősek a népnevelő elvtársak. Csak oaekély számban van a népnevelők között fiatal és nő. Ez onnan adódik, hogy öregek a titkárok, akik nem akarják, vagy idegenkednek a fiataloktól. Legtöbb esetben félnek, hogy leváltják őkcjt. Ennek a következménye az, hogy a negye területén ez a járás áll a legrosszabbul, a mélyszántással, de a begyűjtéssel is - noha ezzel nem dicsekedhetnek a többi járások sem - nincsenek megtartva a népnevelő értekezletek és a népnevelő munka hiányos. De nemcsak a rétsági járás, hanem a többi járásokban is vannak olyan népnevelő csoportok, amelyben egyetlen ifi és nő sincs. Pl. a bgyarmati járásban Hont község, ahol a pártszervezetnek 30 tagja van, ezekből 6 népnevelő van, de mind 40-60 év körül vannak. Van egy másik község ugyanebből a járásból, Drégelypalánk, a pártszervezetnek 57 tagja között 7 népnevelő van, ezek szintén 40-50 évesek. Ezek között egy nő van. Vagy ott van pl. a mizssrfai üzemi szervezet - annak ellenére, hogy több nő van a szervezetnél - 1 nő sincs a népnevelők között. Kónapklg nem tartanak népnevelő értekezletet. Nincs biztosítva ennél az üzemnél a népnevelők politikai oktatása sem. Nem foglalkoznak népnevelőink a Pártépités kérdésével, nem tartották feladatuknak, hogy a becsületes, munkáját jól elvégző pártonkívüli dolgozó parasztokat felvilágosítsák és megnyerjék őket a Párt számára. Ellenben előfordultak olyan esetek, amikor maguk a népnevelők voltak azok, akik elriasztották a Pártunkhoz közeledő középparasztokat. Pl. Mátraver ebé ly közsé gbe n, ahol Rákosi elvtárs beszéde T&SL Óta 3 E t"'jfl1.ftT»tk'ftgAtt tnflJ^iaJLtrtglf . Azon a ta n, ahol ennek a középparasztnak a felvételét tár- ""'--, - egyik népnevelő a Icov-t^ozőkct mondotta az újonnan jelent ::öz^pparasztok feli: "ni az- maguk aludtak T 1945-tői leirt volna már bőven idő 5 év alatt meggondolni a delgotj hogy belépjenek a Pártba," Ennek a felszólalásnak az lett, a köv-atkagmén-ye-, hogy a 3 középparaozt mé, .1 napig-sem töltötte ki a belápáal ny±iaik.oj&at'Qt* Ágit. munkánk alapvető hiányossága, hogy nem konkrét, általános szólamokkal beszélnek népnevelőink egy-egy kérdésről. Sok esetben külsőségekkel, jelszavak frázisszerü hangoztatásával, dekorációs túltengisekkel akarják helyettesíteni a konkrét agitációt. Erre jellemző példa a rétsági járásból Borsosberény község, ahol a választási naggyülésre ugy készültek fel, hogy hatalmas diszkaput állitottiak fel, a községe* feliobogoztík és az uttörík na
