MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-11-09 31_a/21. őe. - 21/50

- 3 A paraszti vonalon Párt ép ité síinket, mint ©lvi kérdést kell kezelnünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a proletárdiktatúra a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségén alapszik és ha mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk jelentőségének megfelelően annyit jelent, hogy meggyengül Nógrádinegyében a munkás - paraszt szövetség, meggyengül a proletárdiktatúra. Azt hiszem, ezt egyiken sem akarjuk. Ha vizsgáljuk részleteiben a bgyarmati és rétsági járást, tag és tagjelölt felvételének munkáját, megállapíthatjuk, hogy ezen a területen értünk el eredményeket. A tagjelölt felvételnél járási pártbizottságainknál sikerült kiküszöbölni azt a helytelen módszert, hogy csak a tagjelölt felvételi-iv adatai alapján vették fel a tagjelölteket. Ma. már járási pártbizottságaink személyes elbirálás, elbeszélgetés alapján veszik fel a tagjelölteket, azomban ezen a vonalon is van még hiba és hiányosság. Pl. Imréné elvtársnő a bgyarmati járásnál ugy oldotta meg a kérdést, hogy a tagjelölt felvételi kérelmet beadott elvtársat 5-6 percre behivta a Pártbizottságra - nem egy esetben 10-20 km.-ről - utánna haza küldte, és legtöbb esetben a műszakból esett ki az illető. A helyes megoldás ha járási pártbizottságaink tagjai amikor kint járnak a területen, akkor beszélgetnek el velük és az elbeszélgetésük ajb^ánteszik meg javaslataikat a JB. felé. A tömegszervezetekkel való laza kapcsolat me ságainknál. Nem vesznek irányt arra, hogy a tömegszervezeti aktivák bekerüljenek a Pártb egy esetben ugy kivánják megoldani Pártbizot hogy kiemelnek egy pár kommunista aktivát a megbizzák feladattal és lemondanak a széles aktivizálásáról. A pártonkivüli aktivá kell, hogy legyen egyik fontosabb tagjelölt utánpótlásunk. gnyilvánul Pártbizottlegjobb pártonkivüli a tagjelöltnek, s nem tságaink a feladatot, tömegszervezetből, ezt pártonkivüli aktivák legSztálin elvtárs 1924 októberében azt mondotta „ a pártonkivüli aktivá tehát nem csak összekötő hid, hanem leggazdagabb tartalék is, amelyből Pártunk uj erőt merit." Még mindig a bgyarmati és rétsági járás a tagjelölt felvételt kampányszerűen végzi és a kiértékelés azt mutatja, hogy l-l központi feladat, l-l kampány a Pártépitést nem, hogy előbbre vinné, hanem háttérbe szoritja. Pl. a bgyarmati járás 1949 decemberben 69 tagjelöltet vett fel, januárban 4 tagjelöltet és 3 tagot, februárban 1 tagjelöltet és 3 tagot, Párt rombolást mutatják. Izek a számok nem a Pártépitést, hanem a agy ha a rétsági járást megnézzük, 1949 jrmiustól 1950 június hóig - tehát egy év alatt - 14 tagot vett fel és kizárt 44 párttagot. Ha mi ezt a rétsági járásban továbbra is igy hagynánk, - azt jelentené, hogy egy pár év múlva a rétsági pártbizottságunk az összes tagokat kizárna, A rétsági JB. 174 tagjelöltet vett fel és kizárt Batot egy év alatt. a'a rétsági járás helyzetét figyelembe vesszük, amely döntő paraszti járás, - akkor azt látjuk, hogy a felvett 14 tag közül csak 6 a paraszt és a felvett 174 tagjelölt közül csak 47 a paraszt. És ha összehasonlítsuk az egyéb alkalmazott felvételt, akkor azt látjuk, „Jiogy 41 fő egybet.vettek fel, csaknem annyit, mimt parasztot.