MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-02-14 31_a/16. őe. - 16/107

- 3 acélgyártól küldtünk BocsárlapujtŐre, de nem tudtuk megoldani pl, Karancskesziben és a ezéosényi járásnak azon a részén ami 50-60 km távolságra Tan ae üzemektől. Kiértékeltük az oktatási munkát és tettünk is javaslatot. Lényege az, hogy arra Tesszük az irányt, hogy l-l községből bár több üzemben is bejárnak dolgozok, ezekben a községekben lakék közül lesznek kinevelje a szemináriumvezetők. Tannak községek, ahol már Tan előadd, a tervszerűtlen iskolára küldés mellett is. Pontos, hogy küldjenek be iskolára ésXegyenek ezek politikai neTelők, akik kézben fogják tartani a Tidéki dolgozók oktatását. A VB és az I. körzet viszonyáról ebben a kérdésben már felvetettem ezt a hiányosságot, hogy ninos meg a kapcsolat, de nem figyeltem fel, hogy ez egy altalános jelenség és nem tettem szóvá konkrét formában, PaucMllvel megbeszéltein, hogy egy taggyűlést szerveznek meg, meg is Ígérte, de mikor lementem, megtudtam, hogy ninos megszervezve, az alapszervezet vezetősége nem is tudott róla* Ez mutatja, hogy rossz a viszony a VB és az alapszervezetek között. Megbeszéltem azután az elvtársakkal ezt a kérdést, A mi felületéé munkánk is oka annak a hiányosságnak, A bgyanaati 5 perces instruálás azért történt, mert az elvtársak a ferigáddal tárgyaltak és nem akartam sokáig feltartani őket, igyekeztem átbeszélni a kérddst, de szombaton klküldtem a munkatársamat és vasárnap én magam is kint voltam ellenőrizni, hogyan van végrehajtva az lnatrukoió. Megadtuk a JB-knak a határozatokat, a JB ülésen határozatokba foglaltuk a JB ülés anyagét, de mi magunk sem néztük meg és a JB sem, hogy ezeket a határozatokat hogy hajtották végre, A múlt hónapban tárgyalták az elvtársak az oktatás kérdését és határozatokat hoztak, hogy minden hónap első hetében JB ülés elé viszik, A sziráki JB ülésén résztvettem, az elvtársak megtárgyalták, megállapították a hibákat és mikor vége lett volna, akkor hozzászóltam és előszeiettern az elmúlt ülések jegyzőkönyveit. Arra kell venni az irányt, hogy állandóan kísérjük figyelemmel a hozott határozatokat, hogy hogyan és mint hajtják azokat végre, Andó Gyula) Ha a Központ kiértékelését nézzük, látjuk, hogy ez feltárta mindazt a hiányosságot, ami a munkánk terén megvolt és igen hatalmas segítség, hogy ezeket a hiányosságokat az elkövetkező időkben ki tudjuk küszöbölni. Ami jellemző az agitáció vonalára, lefelé az alapszervezetek felé vagy a járási bizottságok felé az, hogy mi J4B ülésen megtárgyaljuk a központi feladatokat és konkretizáljuk, melyet leviszünk a JB felé, de az alapszervezetek már nem konkretizálják, csupán általános politikai szempontokat vetnek fel. Nagy mértékben hozzájárul az is, hogy maguknál a népnevelőknél is megvan az elbizakodottság, különösen üzemi vonalon. Rossz az öszsZetétele az üzemi népnevelőknek. Nem azok a népnevelők, a. kik a termelésben élen járnak. Ilyen népnevelők nem tudnak jó munkát végezni. Rányomja a bélyegét a politikai felvilágosító munkára. Van egy bizonyos fejlődés a népnevelő munkában, de lemaradt a népnevelők politikai képzése a Párt fejlődése arányában é> most meervan a népnevelő munkánál az a bizonyos knntpány jelleg. Begnéstnk a sajtó vonalát, hogy foglalkoztak a siajtó terjesztésével. Azt monöták, hogy most nincs sajtókampány, miért kérdeztük ezt, 3z jellemzi a népnevelő munkát. Ha jön egy központi feladat, a'ckor megtárgyalják. Nem kapcsolják össze a többi feladatokkal, az üzemi agitációs vonallal. Amit a brigád kihozott, bizonyos osztály-sovinizmus, - itt konkréten felhozta Halmi elvtárs a brigád munkában az agitációs osztályt. Ez nem kimondottan osztály-sovinizmus volt, de nem volt meg a politikai aunka-